Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
FRANCIAORSZÁG SZIBÉRIA POLITIKÁJA 401 78 mentuma, amely három japán hadosztályról tudósít Otani parancsnoksága alatt, a létszámot pedig 27 ezer főben jelölte meg. S bár Lapomaréde tokiói francia katonai attasé is 33-35 ezer japánról tesz említést májusi jelentésében,79 mégis úgy véljük, arról lehet szó, hogy a vezérkar, s Lapomaréde is a tokiói létszámcsökkentésről szóló bejelentést vette alapul a szibériai japán létszám meghatározásánál, holott a valóság ennek duplája volt. Ezt igazolja Jusserand szeptemberi távirata Washingtonból,8 aki amerikai források alapján a japánok számát 60 ezer főben határozta meg. Ez pedig azt igazolja, hogy a japán bejelentés csupán az amerikaiak megnyugtatására szolgált, de végrehajtására nem került sor. Ezt Wilson elnök is megerősítette a békekonferencián, amikor kijelentette, hogy a japánok 70 ezer főre emelték fel a létszámot.81 Jusserand táviratánál maradva, a dokumentum a többi szövetséges erő létszámát az alábbiakban jelölte meg: 8477 amerikai, 1429 angol, 1076 francia és 1400 olasz katona volt található Szibériában.8 2 A katonai erők mellett a szövetségesek más szervezetekkel is jelen voltak Szibériában. Janin tábornok amellett, hogy a szövetséges erők főparancsnoka volt, a francia katonai missziót is vezette. Ennek létszámáról azonban pontos adataink nincsenek. A tábornok visszaemlékezéséből csak azt tudjuk meg, hogy a misszió helyzete panaszra ad okot amiatt, hogy a feladatokhoz nincsen elegendő ember. Azt is tudjuk, hogy kevés tiszt állt rendelkezésére a frontokon, ahová legfeljebb 2-2 főt tudott küldeni. A csehek kiképzésére és újjászervezésére három tisztje volt, a lengyel hadosztálynál egy fő, a jugoszlávoknál egy fő, a románoknál pedig két fő dolgozott, míg a szerbeknél egy sem. Ezenkívül négy tisztje tífuszos volt.8 3 Nehezítette a munkát az is, hogy a tisztek közül csak két fő tudott oroszul, ezért az informálódás érdekében a tábornok kénytelen volt sajtószolgálatot szervezni. A helyi sajtóból készített kivonatokat a második ügyosztálynak (2 ème bureau) is elküldte Párizsba.84 A misszió központja Omszkban volt, s feladata abban állt, hogy segítő és tanácsadó szolgálatot adjon az oroszoknak és természetesen a cseheknek s más nem orosz nemzetiségű katonai szervezeteknek. A misszió egy katonai bázissal rendelkezett Vlagyivosztokban, melynek parancsnoka Teissier ezredes volt. Feladata abban állt, hogy a missziónak, az oroszoknak, m^s kontingenseknek érkező pénzügyi, anyagi támogatást fogadja és továbbítsa. 5 Omszkban 1918. augusztusától egy francia kormányhivatal (Haut-Comissariat) is működött, melynek létrehozása válasz volt a hasonló angol intézmények ki-78 AMG 7 Ν 812. A 3., a 14. és a 16. gyalogos hadosztályról van szó. WAMG 7 Ν 808. Tokyo, 20 mai 1919 n° 169. RO MAE 814 Eu.-R. Suibérie - az érkezés ideje: 18 septembre 1919. 81 Les délibérations du Conseil des Quatre (24 mars - 28 juin 1919.) Notes de l'officier interprète Paul Mantoux tome II. Éditions du CNRS Paris 1955. 16. 82 A vezérkar áprilisi jelenlésében kissé eltérőek a számok: 7500 amerikai; 4000 kanadai; 1150 angol; 500 francia és 500 olasz katona. Lapomaréde már említett jelentése szerint pedig a helyzet: amerikaiak - 1 brigád (7000 fő), angolok - kél zászlóalj, franciák - egy zászlóalj. Az angolok Omszkban, a franciák pedig Cseljabinszkban voltak (létszám nincs megadva). 8-' AMG 7 Ν 1555 28 mars 1919. 84 AMG 17 Ν 615 doss. 1. Omsk, 1 mars 1919. 85 A bázist még 1918 őszén, Janin érkezése előtt hozták létre. Janin: i. m. 98-103. AMG 17 Ν 615 doss. 2. Vladivostok, 19 nov. 1918.
