Századok – 1990

Folyóiratszemle - Az „ie társadalom” II/335

336 FOLYÓIRATSZEMLE A tokiói egyetem antropológus professzora, Obayashi Taryo, aki a korai japán társadalom történetét tanulmányozza, alapelveiben elfogadja a társadalmi fejlődés elemzésének Murakami által adott értelmezését. Véleménye szerint azonban az uji társadalom eredetének, kialakulásának vizsgálata nem kielégítő a szerzői hármas könyvében, Tanulmányában ezen a ponton kívánja kiegészíteni Murakamiék munkáját. Robert J. Smith, a Cornell-egyetem antropológusa elsősorban az ie modern társadalomban betöltött szerepét teszi vizsgálat tárgyává. Murakamiék megállapításaival alapvetően nem ért egyet. Úgy véli, ez a mű csak a japánok hagyományos kollektivitásáról kialakult képet erősítette, de történelmi áttekintése nem segítette a mai társadalmi intézmények működésének megértését. A mai vállalatok és a hagyományos ie fogalmának összekapcsolását Smith szimbolikusnak véli, s a családrendszer kultúrtörténeti jelentőségével magyarázza a jelenséget, ám nem tudja döntőnek a cégek gyakorlati tevékenységében. Hangsúlyozza, hogy az egyént nem nyomja el a közösség, de helyzetét meghatározza a csoportban, s a csoportnak a társadalomban elfoglalt helye. Smith Murakamiék módszertani megközelítésével sem ért egyet, mert szerinte nem az intézmények szerkezete a fontos, hanem az elv, amely alapján a társadalom felépül, hiszen az intézmény maga is az alapelv terméke. John Whitney Hall, a Yale-egyetem történész professzora a könyv ellentmondásait emeli ki. Úgy találja, a munka elsődleges célja annak bizonyítása volt, hogy Japán fejlődésében nem egyszerűen az európai modellt követte, hanem történelmi tradíciói segítségével önerőből tudott továbblépni. Murakamiék a japán történelem újraírását tűzték ki célul, Hall szerint azonban ehelyett csak új terminológiát vezettek be. Takie Sugiyama Lebra antropológus meglehetős kritikával fogadja az uji és ie rendszerre vonatkozó értelmezéseket. Számára az ie fogalma nem egyértelmű, s hiányolja az uji és ie jellemzőinek összehasonlító elemzését. Megkérdőjelezi azt a feltételezést is, mely szerint a mai japán társadalom ie rendszerűnek tartható. Thomas P. Rohlen antropológus Murakamiék elemzését - melynek alapkoncepciója Rohlen szerint a multilineáris fejlődés és a strukturális funkcionalizmus teóriáján alapul - elméleti, módszertani okok miatt nem fogadja el. A kultúrantropológia már a strukturális funkcionalizmus gyengéit is feltárta, s Murakamiéknak mindezt - Rohlen bírálata értelmében - illett volna figyelembe venniük. (Journal of Japanese Studies 1985. 11. vol. 1. no.) * • • Murakami Yasusuke - szerzőtársai nevében is - megpróbált választ adni néhány, a bírálók által felvetett kérdésre. A japán társadalom történet sajátosságainak az uji és ie fogalmával való magyarázata nem újkeletű kísérlet, hiszen Murakamiék tulajdonképpen a klasszikus történelemszemléletet elevenítették fel, amely 13. századi históriai munkából eredeztethető. Egészen az 1920-as évekig a történetírás alappillérei közé tartozott az a felfogás, mely Japán történelmét két részre, a kuge (az udvari nemesség) - azaz Murakamiék terminológiája szerint az u;7-rendszer - és a büke (szamurájok) - azaz az ie társadalom - korszakára osztotta. Az 1920-as évektől mindinkább tért hódító marxizmus és szocio-etnológiai elemzés a figyelmet a gazdasági-társadalmi vizsgálatra irányította, s elvetette a tradicionális politikai megközelítést. A japán történészek körében jórészt máig ez a gazdasági-társadalmi folyamatokra figyelő nézet dominált. A marxista szemléletet tükröző történeti munkák a japán históriát kissé erőszakolt módon a meglévő marxista kategóriák alapján interpretálták, ami azonban jóval több problematikus kérdést vetett fel, mint amennyire megoldást tudott kínálni. Az etnológiai irányzat a marxista diszkontinuitás-elmélettel szemben a kontinuitást hangsúlyozta, viszont nem vette figyelembe a strukturális változások fontosságát; mégis, Murakamiék ehhez, a nemzeti tradíciókat preferáló történetírói hagyományhoz kapcsolódnak. Rohlen ellenében - aki a túl általános megközelítést rótta fel hibául - Murakami úgy véli, Japánnak ma, gazdasági növekedése és gyors társadalmi átalakulása, tudati zavarai idején éppen az új perspektívát nyitó, átfogó társadalomtudományi művekre van szüksége az új gondolkodás kialakításához. (Journal of Japanese Studies 1985. 11. vol. 2. no.) F. I.