Századok – 1990

Történeti irodalom - Löw Raimund: Der Zerfall der „Kleinen Internationale” (Ism.: Jemnitz János) II/315

315 TÖRTÉNETI IRODALOM nak biztosítását, vagyis a történelmileg szükségszerű integráció valódi értelmében történő realizálását, ami ezek szerint az egész világon, nem csupán Európában, a távoli jövőben megvalósuló - jelenleg még csak tendenciájában létező - emberi cél marad. Mérei Gyula RAIMUND LÖW DER ZERFALL DER „KLEINEN INTERNATIONALE". NATIONALITÄTENKONFLIKTE IN DER ARBEITERBEWEGUNG DES ALTEN ÖSTERREICH (1889-1914) Wien, 1984. Europaverlag. 326 1. A „KIS-INTERNACIONÁLÉ" SZÉTESÉSE. NEMZETISÉGI KONFLIKTUSOK A RÉGI AUSZTRIA MUNKÁSMOZGALMÁBAN. 1889-1914. Izgalmas témájú könyv, izgalmasan megírva. A téma röviden: fenntarthatóak-e a Monarchia, köze­lebbről Ausztria keretei egy demokratikus, a nemzetiségeknek biztosított autonómia révén, avagy szét fe­szítik azokat a nemzetiségi ellentétek? Mindennek története ismeretes módon többször felszínre került a ma­gyar munkásmozgalom és a magyar progresszió publicisztikájában, jelenkortörténetírásában magyar-oszt­rák relációban is, de úgy is, hogy magyar szociáldemokraták is megszólaltak az osztrák-cseh viták kapcsán. Löw ezekről „természetesen" egyáltalán nem emlékezik meg. Arról ír, ami a témája; ebben a vonatkozás­ban azonban nagyon jó érzékekkel, élesen exponálva veti egybe a különféle álláspontokat. Mielőtt azonban még magát a történeti problémát a kötet alapján ismertetnénk, előzetes észrevétel­ként ide kívánkozik annak jelzése, mennyire tanulságos, hogy ez a tragikus vita, sőt viszály, amely már száz esztendővel ezelőtt feloldhatatlannak bizonyult most - száz esztendő múltán - milyen érdekes fordulatot vett. A fiatal osztrák történész a linzi egyetem kiadványsorozatában - vagyis nem egyszerű „magánvéle­ményként" - bizonyos perújrafelvételt kezd, de a nacionalizmus pellengérre állításakor nem a cseh, hanem éppen az osztrák nacionalizmust ostorozza. Elgondolkodtató megoldás, nem biztos, hogy nálunk tömegesen akadnának követői. A kötet előszavában Löw már Otto Bauernek egy nagyon kései Arbeiter-Zeitung-cikkét (1927-ből!) idézve jelzi, hogy a munkásmozgalom kezdetén miként jelentkezik egyfajta „naiv kozmopolitizmus", ami azután a történeti fejlődés valós problémáival szembekerülve - természetesen elbukott. Ugyanitt egyáltalán nem riadva vissza az „ahisztorizmus" vádjától, jelezte, hogy végeredményben a cseh munkásoknak (tekin­télyes részben szakmunkásoknak) az osztrák területeken való megjelenése - napjaink arab-török stb. „ven­dégmunkásai" európai bevándorlásával vethető össze. De miközben Löw szinte minden alkalommal az oszt­rák nacionalizmust támadja (méghozzá nemcsak az osztrák kormánypolitika vonatkozásában, hanem az oszt­rák munkásmozgalom tekintetében is) azt is megjegyzi, hogy amikor az osztrák párt Antonin Nemecet 1897-ben egy bécsi választókörzetben jelölte (s itt választották meg Nemecet képviselőnek), ez bizonyítja e „na­cionalizmus" határait, hogy ti. ebben a korszakban „az internacionalizmus" sőt Löw-Bauer tételét visszá­jára fordítva „naiv kozmopolitizmus" mennyivel elfogadottabb, erősebb volt, mint később. Mert - s erre maga Löw utal és joggal - napjainkban teljességgel elképzelhetetlen egy arab-török vendégmunkás parla­menti képviselővé választása Bécsben, Dortmundban, vagy Párizsban. (Persze az igazsághoz tartozik, hogy Nemec mégis a Monarchia állampolgára, sőt szülötte volt - a kontraszt azonban mégis szembetűnő.) Löw az események fonalát a „kezdeteknél", az osztrák szociáldemokrata párt születésénél, Hainfeld­nél veszi fel - s azonnal kritikusan. Idézi az elfogadott, s első pillanatra tetszetős határozatát, amelyben le­szögezték, hogy a párt mindenféle nacionalizmust elítél. Löw azonban e határozatot túl általánosnak minő­síti, s arra hivatkozik, hogy az 1870-es években a korábbi osztrák munkáskongresszusok már jobb, konkré­tabb határozatokat hoztak a nemzeti önrendelkezés szavatolására. A könyvnek ezen nyitó oldalain már megmutatkoznak a szerző olyan erényei, hogy nem csupán kri­tikus (s mint aláhúztuk, elsősorban az osztrák szociáldemokratákkal szemben az), hanem számol olyan té-

Next

/
Oldalképek
Tartalom