Századok – 1990

Történeti irodalom - Löw Raimund: Der Zerfall der „Kleinen Internationale” (Ism.: Jemnitz János) II/315

315 TÖRTÉNETI IRODALOM nak biztosítását, vagyis a történelmileg szükségszerű integráció valódi értelmében történő realizálását, ami ezek szerint az egész világon, nem csupán Európában, a távoli jövőben megvalósuló - jelenleg még csak tendenciájában létező - emberi cél marad. Mérei Gyula RAIMUND LÖW DER ZERFALL DER „KLEINEN INTERNATIONALE". NATIONALITÄTENKONFLIKTE IN DER ARBEITERBEWEGUNG DES ALTEN ÖSTERREICH (1889-1914) Wien, 1984. Europaverlag. 326 1. A „KIS-INTERNACIONÁLÉ" SZÉTESÉSE. NEMZETISÉGI KONFLIKTUSOK A RÉGI AUSZTRIA MUNKÁSMOZGALMÁBAN. 1889-1914. Izgalmas témájú könyv, izgalmasan megírva. A téma röviden: fenntarthatóak-e a Monarchia, közelebbről Ausztria keretei egy demokratikus, a nemzetiségeknek biztosított autonómia révén, avagy szét feszítik azokat a nemzetiségi ellentétek? Mindennek története ismeretes módon többször felszínre került a magyar munkásmozgalom és a magyar progresszió publicisztikájában, jelenkortörténetírásában magyar-osztrák relációban is, de úgy is, hogy magyar szociáldemokraták is megszólaltak az osztrák-cseh viták kapcsán. Löw ezekről „természetesen" egyáltalán nem emlékezik meg. Arról ír, ami a témája; ebben a vonatkozásban azonban nagyon jó érzékekkel, élesen exponálva veti egybe a különféle álláspontokat. Mielőtt azonban még magát a történeti problémát a kötet alapján ismertetnénk, előzetes észrevételként ide kívánkozik annak jelzése, mennyire tanulságos, hogy ez a tragikus vita, sőt viszály, amely már száz esztendővel ezelőtt feloldhatatlannak bizonyult most - száz esztendő múltán - milyen érdekes fordulatot vett. A fiatal osztrák történész a linzi egyetem kiadványsorozatában - vagyis nem egyszerű „magánvéleményként" - bizonyos perújrafelvételt kezd, de a nacionalizmus pellengérre állításakor nem a cseh, hanem éppen az osztrák nacionalizmust ostorozza. Elgondolkodtató megoldás, nem biztos, hogy nálunk tömegesen akadnának követői. A kötet előszavában Löw már Otto Bauernek egy nagyon kései Arbeiter-Zeitung-cikkét (1927-ből!) idézve jelzi, hogy a munkásmozgalom kezdetén miként jelentkezik egyfajta „naiv kozmopolitizmus", ami azután a történeti fejlődés valós problémáival szembekerülve - természetesen elbukott. Ugyanitt egyáltalán nem riadva vissza az „ahisztorizmus" vádjától, jelezte, hogy végeredményben a cseh munkásoknak (tekintélyes részben szakmunkásoknak) az osztrák területeken való megjelenése - napjaink arab-török stb. „vendégmunkásai" európai bevándorlásával vethető össze. De miközben Löw szinte minden alkalommal az osztrák nacionalizmust támadja (méghozzá nemcsak az osztrák kormánypolitika vonatkozásában, hanem az osztrák munkásmozgalom tekintetében is) azt is megjegyzi, hogy amikor az osztrák párt Antonin Nemecet 1897-ben egy bécsi választókörzetben jelölte (s itt választották meg Nemecet képviselőnek), ez bizonyítja e „nacionalizmus" határait, hogy ti. ebben a korszakban „az internacionalizmus" sőt Löw-Bauer tételét visszájára fordítva „naiv kozmopolitizmus" mennyivel elfogadottabb, erősebb volt, mint később. Mert - s erre maga Löw utal és joggal - napjainkban teljességgel elképzelhetetlen egy arab-török vendégmunkás parlamenti képviselővé választása Bécsben, Dortmundban, vagy Párizsban. (Persze az igazsághoz tartozik, hogy Nemec mégis a Monarchia állampolgára, sőt szülötte volt - a kontraszt azonban mégis szembetűnő.) Löw az események fonalát a „kezdeteknél", az osztrák szociáldemokrata párt születésénél, Hainfeldnél veszi fel - s azonnal kritikusan. Idézi az elfogadott, s első pillanatra tetszetős határozatát, amelyben leszögezték, hogy a párt mindenféle nacionalizmust elítél. Löw azonban e határozatot túl általánosnak minősíti, s arra hivatkozik, hogy az 1870-es években a korábbi osztrák munkáskongresszusok már jobb, konkrétabb határozatokat hoztak a nemzeti önrendelkezés szavatolására. A könyvnek ezen nyitó oldalain már megmutatkoznak a szerző olyan erényei, hogy nem csupán kritikus (s mint aláhúztuk, elsősorban az osztrák szociáldemokratákkal szemben az), hanem számol olyan té-