Századok – 1990

Történeti irodalom - Wirtschaftliche und politische Integration Europa in 19. und 20. Jahrhundert (Ism.: Mérei Gyula) II/308

308 TÖRTÉNETI IRODALOM dalomból (így pl. a legfelső szintű" irányítás és adminisztráció különféle szerveinek az átlagolvasó számára követhetetlen bonyolultságú és az egész korszakon át szakadatlanul folyó átszervezéseit a bécsi hadügyminisztérium történetéről publikált saját korábbi műveire támaszkodva rekapitulálhatta), a hadügy szinte minden részletére egyformán kitetjedő ismertetés számos alkotóelemét csakis speciális levéltári célkutatásra alapozva világíthatta meg. Az így összeállt anyag imponálóan gazdag volta feltétlen elismerést érdemel. Sokáig megkerülhetetlen kézikönyvként szolgál majd minden érdeklődő részére. Ám éppen az enciklopédikus (vagy másként fogalmazva: extenzív) teljességre törekvésből fakad Walter ábrázolásának szembetűnő gyengéje is: amíg kimerítően informatív számos - nem-specialista számára esetleg akár kuriózumnak ható - részben, addig aránytalanul tömörebbre sikerültek az igazán széles történeti érdeklődésre számol tartó fejezetek. így van ez a tulajdonképpeni hadtörténettel (a hadjáratok és háborúk, valamint lágabb összefüggéseik leírása), a hadügyi és külpolitikai stratégiai tervezés viszonyával, vagy akár a hadügy anyagi alapjainak, a költségvetésnek érdemi, nem pedig a kimerítően tárgyalt adminisztrációs vonatkozásaival kapcsolatban. Sajnálatos tény, hogy teljesen kimaradt a hadsereg felkészültségének, esetleg fegyverzete színvonalának európai összevetésben való bemutatása, a tárgyalt időszakban meginduló, majd gyorsan eszkalálódó általános fegyverkezési versenynek és a Monarchia abban elfoglalt helyének megvilágítása. Több segítséget várna az olvasó a leíró jelleggel közölt adathalmazok értékeléséhez is. Külön fejezetet és méltányos terjedelmet kapott a kötélben a magyar honvédség dualizmuskori története, amelynek megírására Papp Tibor, a témakör korábbi feldolgozója vállalkozott. Szövegének szerkezete alapjában azonos a főrész, Walter szövegének beosztásával. Az önálló magyar hadszervezet létrejöttének konkrét körülményeit, a honvédség korabeli jellegzetességeit megvilágító bevezető részt követően ugyanis arányos jellemzést nyernek az országos és regionális irányítószervek, a hadkiegészítési szervezet, a kiképzési rend, felszerelés, fegyverzet slb. stb. problémái. Papp Wagnernél több figyelmet fordít a társadalomtörténeti vonatkozások számbavételére (pl. a tisztikar összetételével kapcsolatosan), akárcsak az általános politikai háttér ismertetésére, ezért e kötet olvasója számára a honvédség története szervesebben illeszkedik a kor magyar történetébe, mintsem a közös hadseregé a dualizmuskori birodalom köztörténetébe. Ugyanígy modernebb szemléletével tűnik ki a haditengerészetről készült önálló fejezet, az ifjabb osztrák történetírói nemzedékhez tartozó Lothar Hobelt sikerült munkája. Nála adottság témájának széles nemzetközi háttérbe helyezése, az összehasonlító szempont következetes alkalmazása, akárcsak a természetesen nagy gonddal összegyűjtött szakirodalmi adatok meg az általa újonnan feltárt források lényeinek távlatos értékelése. A kötet kiállítása a sorozattól már megszokott magas színvonalú; a sok színes térképmelléklet, számos mutató nagyban megkönnyíti az érdeklődők eligazodását. Palotás Emil WIRTSCHAFTLICHE UND POLITISCHE INTEGRATION IN EUROPA IM 19. UND 20. JAHRHUNDERT In.: Geschichte und Gesellschaft. Zeitschrift für Historische Sozialwissenschaft, Sonderheft, 10. Vandenhoek und Rupprechl In Göttingen, 1984. 30$ I. GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI INTEGRÁCIÓ Helmut Berding a kötet szerkesztői előszavában jelzi, hogy a Deutscher Zollverein megalapítása 150. éves évfordulójának évében különösen időszerű az integráció kérdéskörének történeti távlatú áttekintése, minthogy „az Európai Gazdasági Közösség (EGK) válsága újabb tetőpontjához érkezett el" és ,,az európai integráció folyamata végérvényesen megrekedt" (7. ο.). A szakirodalomban élénk vita folyik arról, milyen feltételek kedveznek az európai integráció folyamatának, melyek gátolják a továbblépést. Abban is eltérnek egymástól a nézetek: gazdasági kényszervagy politikai döntések határozzák-e meg a folyamat menetét, ám úgy tűnik, senki sem tud kivezető útra találni (uo.). Az EGK megalakulása idején még az a nézet uralko-