Századok – 1990

Közlemények - Lukács Lajos: Anglia és a magyar kérdés 1860–61-ben. Mr. Graham Dunlop magyarországi küldetése II/242

268 LUKÁCS LAJOS kább kísérletnek, hogy a magyarországi viszonyokat illetően dezinformálják az angol kormányt. Λ bonyolultabb magyarországi politikai helyzet differenciáltságát Dunlop jelentéseiből és számos más forrásból az angol vezető politikusoknak módjukban ál­lott kellőképpen megismerni. A Teleki halála előtti és utáni helyzetről Dunlop meg­bízhatóbb, a valósághoz közelebb álló helyzetképet festett, mint ahogy minderről Bécsben kívánták a nemzetközi diplomáciát informálni. Dunlop 1861. május 14-én, vagyis néhány nappal Teleki öngyilkossága után, már sokkal kiegyensúlyozottabb, egyöntetűbb hangulatról ad számot, melyet Deák Ferenc nagy sikerű és általa is ra­gyogó érvelésűnek ítélt, hatásos felirati beszédével hoz összefüggésbe. Nézete szerint ez a beszéd nemcsak kiváló szónoki sikert szerzett Deák számára, de nagy nemzet­közi hatást is kiváltott, és növelte Magyarországon a Deák ítélőképességébe vetett hi­tet. A magabiztos kiállás az 1848-as alkotmány érvényesítése mellett, a felelős ma­gyar minisztérium mielőbbi helyreállítása érdekében, egyidejűleg párosult egy mérsé­kelt hangvétellel és méltóságteljességgel. További magyarországi hatása, megítélése szerint összefügg az osztrák kormány, az uralkodó, a Birodalmi Tanács reagálásával. Amennyiben mérséklettel, megértéssel és jóakarattal kezelik, az esetben a magyaror­szági közvélemény is mérsékletre késztető és megnyugtató lesz. Ellenben, ha Bécs­ben élesen visszautasítják, leszólják Deák beszédét, az esetben a magyar országgyűlés és a közvélemény e beszédet valóságos hivatalos állásfoglalássá emeli, minden jövő­beli lépésük alapvelő kiindulópontjává teszi, olyan programmá, melynek realizálásá­ra kivárják a megfelelő időpontot."5 További információiban Dunlop tájékoztatja Londoni a magyar országgyűlés legkiemelkedőbb képviselői felszólalásairól és arról, hogy lényegében a deáki prog­ram mellett sorakoztak fel. Kiemelte Lónyay Menyhért beszédét, akit kiváló pénzügyi szakemberként jellemez, aki beszédében megnyugtatóan szólt Ausztria irányában, hogy részükről meg van a készség abban a tekintetben, hogy az államadóssági terhek­ből megfelelő részt átvállaljanak. Gróf Andrássy Gyuláról olyképpen szól, mint aki erőteljesen támogatta Deákot. Véleménye szerint Andrássy gróf a jövőben „valószí­nűleg fontos szerepet fog játszani Magyarország politikájában; sokat tartózkodott Angliában és Franciaországban, mint emigráns". Gróf Széchenyi István idősebb fiá­nak, Bélának beszédéből azt emelte ki, hogy a feliratot támogatta, és a zsidók eman­cipációja mellett emelt szót. Amennyiben aggodalmakat keltő értesüléseket továbbít Dunlop, azok részben a nemzetiségi, horvátországi mozgalmakkal kapcsolatosak, és Bécs várható állásfoglalásával összefüggő hírekre utalnak. Az uniót támogató és azt ellenző illír pártiak összecsapásairól érkező hírek Pesten bizonytalanságot és sajnál­kozást váltottak ki. Általában felettébb áttekinthetetlennek jelzi a szlovén, horvát, dal­mát területről érkező mozgalmak híreit. Meglátása szerint ezeken a területeken az em­berek többsége szegény és tanulatlan, és sohasem lehet tudni előre, hogy milyen irány­ban befolyásolhatják őket. Május végén Dunlop úgy vélekedik, hogy a magyar or­szággyűlés tagjainak döntő többsége már felsorakozott Deák mellett, a felirati indít­vány elfogadása végett. Az esedékes szavazásnál legfeljebb 40 tartózkodóra számíta-55 Dunlop Bloomfieldnek, Pest, 1861. máj. 14. (Uo. 610/22.); máj. 22. (Uo. 23.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom