Századok – 1990

Közlemények - Lukács Lajos: Anglia és a magyar kérdés 1860–61-ben. Mr. Graham Dunlop magyarországi küldetése II/242

ANGLIA ÉS A MAGYAR KÉRDÉS 1860-61-BEN 259 Deák-párt kitart a magyar alkotmányosság teljességének igénye mellett, és az ország­gyűlést csak az esetben fogják törvényesnek tekinteni, ha azon jelen lesznek Erdély és Horvátország képviselői. Enélkül hallani sem akarnak koronázásról. Az a vélemény kerekedett felül, hogy a Februári pátenst és a bécsi Reichsratba"képviselők küldését vissza kell utasítani. Amennyiben Bécs nem hajlandó engedményekre, akkor még mindig jobb, ha az országgyűlést feloszlatják, mint hozzájárulni a törvénytelen álla­pot legalizálásához. Mindebből Dunlop a magyarországi helyzet bizonytalanságáról, sok tekintetben kiltástalanságáról szól, és úgy látja, hogy voltaképpen két megoldás látszik bekövet­kezhetőnek. Az egyik a katonai erőszak alkalmazása, az országgyűlés feloszlatása, az adó kényszerű eszközökkel történő behajtása - a lakosság passzivitása mellett, várva a jobb napokat. A másikat külső események idézhetik elő, amennyiben sikerülne 10-15 ezer fegyveres forradalmárnak betörni az országba az országgyűlés feloszlatása után. Ez esetben Dunlop véleménye szerint a mérsékelt liberális ellenzék működése végképpen megbénulna, elszigetelődnének, „befolyás nélkül maradnának, nem tudnák az országos általános felkelést megakadályozni a császári kormány ellen". Megítélé­se szerint az utóbbi meggátlását számos belső és nemzetközi lépés szolgálja. Bizo­nyos közeledésről szólnak Ausztria és Oroszország között. Bécsben ismét felülkere­kedett az a tendencia, hogy Horvátországban és másutt is támogatják mindazokat a nemzetiségi mozgalmakat, melyek szembekerülhetnek a magyar nemzeti mozgalom­mal. Állítólag erősödik Bécsben a Piémont elleni katonai revans hangulata, különö­sen azután, hogy a Nápolyi királyság végleg összeomlott Gaeta elestével. Dunlop úgy véli, hogy ha Ausztria Itáliában háborúba keveredne, az esetben Magyarországon ost­romállapotot hirdetnének ki, és orosz csapatok vonulnának fel a birodalom észak-ke­leti határa mentén.35 A jelzett feltevések, kombinációk és találgatások azért érdemelnek figyelmet, mert a kaotikus, számos bizonytalanságot keltő állapotban tükrözték a magyarorszá­gi közvélemény hangulatát, a politikai mozgalmak vezetői körében felmerülő gondo­latokat, kombinációkat. Ausztria itáliai revans-háborújának tervei viszont a birodalom belső politikai-gazdasági válságának közepette egyre inkább háttérbe szorultak, de nem kevésbé ellene szóltak a nemzetközi erőviszonyok is. Nemcsak Franciaország, de Anglia is ellenezte az olasz nemzeti egység létrejöttét megzavaró esetleges oszt­rák intervenciót. Ausztria olasz lakta tartományainak megtartása és az esetleges be­avatkozás az itáliai ügyekbe Bécs részéről, nem járhatott a Palmerston-kormány tá­mogatásával, de még a cári kormány helyeslésével sem. Ausztria csak annyiban szá­míthatott a konzervatív kormányok és diplomáciáik támogatására, amennyiben vala­miféle békés megoldást talál a birodalom belső ügyeinek rendezésére, az elégedetlen­ség fokozatos lecsillapítására. Viszont Dunlop jóslatai a magyarországi ügyek kilátá-35 Dunlop Bloomfieldnek, Pest, 1861. márc. 3. (PRO. Foreign Office. Gen. Corr. F. O. 7. 608/10.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom