Századok – 1990
Közlemények - Lukács Lajos: Anglia és a magyar kérdés 1860–61-ben. Mr. Graham Dunlop magyarországi küldetése II/242
258 LUKÁCS LAJOS genedéséhez, a lakosság közömbösségéhez.3 3 Tisztességtelen eljárásnak minősíti Podmaniczky azt, hogy most Bécsben Magyarországról eltorzított, tendenciózusan hamis híreket keltenek, éppen akkor, amikor a törvényesség helyreállítására történnek előrelépések, most, amikor szakítanak a bukott abszolutista rendszer gyakorlatával -, ilyen körülmények között beszélnek arról, hogy a magyarok „a középkor szellemét hozzák vissza" - elhallgatva azokat a sérelmeket, visszásságokat, melyek az osztrák hatóságok eljárásaiból származnak. így utal arra, hogy a testi fenyítés alkalmazását, a botbüntetést 1843-ban a magyar országgyűlés az új büntetőtörvénykönyv kidolgozásával megszüntette, de sajnos ezt a törvényt a bécsi hatóságok sohasem szentesítették - talán most az összeülő országgyűlés törvényerőre emelheti. Dunlop messzemenő jóakarattal fogadta a levélíró érvelését, ha talán annak részleteivel nem is mindenben értett egyet.3 4 A továbbiakban megértően fogadta Dunlop a magyar liberális ellenzék álláspontját az 1861. február 26-án kibocsátott Februári pátens vonatkozásában is. Erről olyképpen informálta az angol kormányt, hogy az az Októberi diplomához képest viszszalépést jelent, mert Magyarország kezelését Bécs szorosabb birodalmi kötelékbe kívánja fogni, egy erőteljesebb centralista politikát szándékszik érvényesíteni. Dunlop megítélése szerint a Schmerling államminiszter nevéhez fűződő centralista irányzat csak megnehezíti a kibékülés útjának egyengetését Magyarországon. Szinte általánosnak tekinthető a Februári pátens elutasítása az országban, az új császári pátens egy táborba tereli a különböző árnyalatú magyarországi ellenzéki csoportokat - mélységes kiábrándulást keltve azokban, akik remélték a megegyezést. Dunlop felfigyelt arra is, hogy a Februári pátenst még az osztrák tartományokban sem fogadták egyértelmű lelkesedéssel és örömmel. Az osztrák tőkések rossz hangulatát jelezte a sajtó, de a tőzsdei árfolyamok alakulása is. Figyelemre méltó észrevétele, hogy a magyarországi sajtó a bécsi centralista fordulatról igen szűkszavúan közöl híreket, amiben kifejezésre jutott Ά, tartózkodás, a megdöbbenés és némileg a várakozás is, figyelve a társadalmi-politikai erők újabb elrendeződését, magatartásának alakulását. Amit Dunlop az elterjedő véleményekről megtudott, azt abban foglalta össze, hogy az Októberi diplomát még mindig jobbnak tartották, mint az új pátenst, mert az előbbi legalább némi reményt nyújtott a sajátos belső magyar adminisztráció kiépítésére, valami ígéretet sejtetett a nemzeti élet élénkülése számára, a követelt jogok szélesebb elismerésére a Pragmatica Sanctio általános szellemében. A Februári pátens Magyarország kormányzatát messzemenően szűkítette, a létesítendő Birodalmi gyűlésben 80 magyar szavazat lenne, vagyis ott felfalnák őket. Dunlop úgy látja, hogy „Schmerling úr kegyetlenebb, mint legmagyarellenesebb elődei voltak". Most már csak abban reménykednek, hogy az országos felháborodás és az ellenzéki hangulat erősödése ellenére az országgyűlés mégis össze fog ülni, és a jelenlegi magyar adminisztráció vezetői helyükön maradnak. Dunlop úgy informálódott, hogy az új helyzet ellenére az Eötvös" Báró Podmaniezky Frigyes Dunlopnak, Aszód, 1861. márc. 6. (PRO. Foreign Office. Gen. Corr. F. O. 7. 608. Másolat. Melléklete Dunlop Bloomfieldnak, Pest, 1861. márc. 12,-i levelének. Uo.). 34 Uo.
