Századok – 1990

Közlemények - Lukács Lajos: Anglia és a magyar kérdés 1860–61-ben. Mr. Graham Dunlop magyarországi küldetése II/242

248 LUKÁCS LAJOS tása miatt is. Várakozással tekintenek Bécsben és Pesten egyaránt a készülő eszter­gomi országbírói értekezlet elé, melynek kellő megfontoltsággal és körültekintéssel szükséges iránymutatást adni az alkotmányossághoz vezető átmenet szükséges lépé­seiről, a kétségtelenül felgyülemlett bonyodalmak, jogi ellentmondások feloldását il­letően. Az égető problémák közé tartozott a magyarországi nemzetiségek jogos kíván­ságainak, törekvéseinek figyelembe vétele is. A magyar nemzeti és alkotmányos ér­dekek előtérbe kerülése új helyzetet idézett elő, melynek értelmezése, magyarázata korántsem volt egyöntetű a liberális magyar vezető politikusok és a nemzetiségi moz­galmak irányítói körében és a jövőt illető változtatások, területi kormányzási formák eltérő magyarázatokat kaptak. Dunlop jelentésében utal a Dunai konföderáció tervé­nek felmerülésére is, értve ezen Magyarország, Erdély, a Vajdaság, Bánát, Dalmácia, Szerbia, Moldva, Havasalföld esetleges tömörülését. Szerinte a terv indítékai francia forrásra vezethetők vissza és foglalkoztatja a magyarországi ellenzéki köröket. Két­ségtelen, hogy ezen időben a terv ismételten előtérbe került a magyar emigrációban, főképpen a Cuza román fejedelemmel és Obrenovics Mihály szerb herceggel folyta­tott tárgyalásokon.1 8 Kellő teret szentel a jelentés Magyarország sajátos helyzetének, az 1849 után kialakult állapotok és azok következményei magyarázatának, és az erre alapozott tör­ténelmi háttérre utalva ismerteti a magyarországi politikai csoportosulások szándékait, azok mozgatórugóit. A politikai körkép foglalkozik a magyar arisztokrácia helyzeté­vel, az ókonzervatív politikusok korlátozott befolyásával. Dunlop a mérsékelt liberá­lis vezetők, mint Deák és Eötvös nézeteinek annál is inkább jelentőséget tulajdonít, mert a kibontakozást az 1848-as alkotmány helyreállításának irányában, annak több­kevesebb figyelembevételével látja megoldhatónak. Dunlop idézi Eötvös báró lesújtó véleményét az Októberi diplomáról, miszerint az a múlthoz képest nem nyújt érdem­leges javítást és az igazságtalanságok folytatásának tekinthető. Eötvös és Deák egya­ránt távol tartják magukat a szélsőségektől, egy forradalomtól nem sok jót várnak, kü­lönösen a bonyolult nemzetiségi kérdés miatt, és éppen ezért igyekeznek mérsékelt törekvéseiket szűkebb magyar nemzeti keretben tartani. Dunlop szerint Kossuthnak nagy a népszerűsége, jelentős elvárások tapasztalhatók Garibaldival történő esetleges közös fellépésétől. Dunlop úgy látja, hogy a mérsékelt ellenzék háttérbe szorulásával és külföldi segítséggel forradalom robbanhatna ki, ami viszont Kossuth diktátorságá­hoz is elvezethetne. Figyelemre méltóknak tekinthetők Dunlop meglátásai Anglia ma­gyarországi befolyását illetően. Nézete szerint Franciaország befolyása erősebb. So­kan keserűen gondolnak vissza Anglia 1848-as szerepére, mert ha akkor Magyaror­szág segítségére siet, akkor a brit befolyás igen jelentős lenne ebben a térségben. Min­dennek ellenére Anglia iránt a szimpátia széles körben megnövekedett, és sokan re­mélik, hogy Magyarország anyagi segítséget kaphat Angliától, továbbá az angol ha­diflotta megjelenése az Adriai-tengeren igen kedvező benyomást kelthetne. Magyar-18 Dunlop Loftusnak, Pest, 1860. nov. 30. (PRO. Foreign Office. Gen. Corr. F. O. 7. 600. Conf.).; Vö. Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból. I—III. Budapest, 1880-82. Folytatása: Kossuth Lajos iratai. (Szerk. Helfy Ignác, Kossuth Ferenc). IV-XIII. Budapest, 1894-1911. I. 369. és köv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom