Századok – 1990
Tanulmányok - Bárány György: A liberalizmus perspektívái és korlátai az 1843/44-es országgyűlés vallásügyi vitáinak tükrében II/183
200 AZ 1843-44-ES ORSZÁGGYŰLÉS VALLÁSÜGYI VITÁI 200 Közismert, hogy Metternich nézetei szerint József főherceget, a nádort súlyos felelősség terhelte az általa csaknem anarchikusnak ítélt magyarországi állapotok miatt. „A nádort a vallás kérdésében is az orránál fogva vezette a protestáns párt" -mondotta egyszer.5 2 Ilyen megjegyzései ellenére mégis Metternich volt az, aki államérdekre hivatkozva keresztülvitte az új törvényt a vegyesházasságokról és a katolikusoknak a lutheránus, valamint a kálvinista hitre való áttéréséről, s ugyanígy az államérdektől vezéreltetve fogadta el a magyar nyelvnek a Magyar Királyság államnyelvévé való deklarálását. ~ A lelke mélyén azonban Metternich nem vette jónéven a diéta beleavatkozását olyan dolgokba, melyek szerinte a királyi előjogok dominiumába tartoztak, mint az oktatásügy, a kereskedelem és természetesen a vallásügy54 . Felháborodott azon, hogy a városok, más testületek és autonóm körzetek, sőt „...a nem egyesült görög hitűek, akik sokan élnek ebben az országban, és akik mindig is kizárólag Őfelsége kegyeitől függtek, hirtelen irányt változtatva mindenki legnagyobb meglepetésére a diétához fordultak ... Protestáns gyülekezetek, az izraeliták, ...egyszóval a lakosság minden osztálya ... ennek a diétának igyekezett a kegyébe férkőzni és ügyet sem vetett a kormányra, ahogy az sem vetett ügyet az országra."5 5 A kancellár igazi gondolatait az állam és az egyház viszonyáról Ausztriában az a memoranduma tükrözi leginkább, amelyet az uralkodónak alig két héttel az 1844. március 25-i vegyesházasságokról szóló magyar törvény alapjául szolgáló királyi határozat megszületése után írt. Kiindulva „a Magyarországon felmerült vallásügyi kérdésből, melyet végleg megoldott az én Magyarországra vonatkozó tanácsommal összhangban tett intézkedés", Metternich javasolta, hogy a birodalom osztrák felében hagyjanak fel az Ausztria és a Szentszék közötti jó viszonyt szerinte veszélyeztető gyakorlattal. Specifikusan utalt olyan osztrák törvényekre, mint a kiskorúak és a katonák házassága, amely ellentétben állt a katolikus dogmával; az állam beleavatkozása a szerzetesrendek és római feletteseik, valamint a püspökök és a pápa levelezésébe; a katolikusok teológiai tanulmányainak tilalma Rómában, miközben a protestánsok megkaphatták a hozzájárulást ahhoz, hogy beiratkozhassanak külföldi egyetemekre a magyar országgyűlés ajánlása alapján. A jozefinista örökség ilyen idejétmúlt elemeinek eltörlése - hangsúlyozta Metternich - biztosíthatná a baráti viszonyt Rómával, míg fennmaradásuk egy franciabarát pápa esetében olyan európai jelentőségű eseményt eredményezhetne, amely felülmúlná a „kölni affért", továbbá olyan kellemetlen helyzetet szülne, melyben választani kellene megkésett és szégyenteljes, a körülmények kényszerítő hatása alatt tett engedmények, vagy oly egyházszakadás között, 52 Walter: Metlernich und Gerway, 258. (Metternich Gervayhoz, 1843. aug. 26.) Az osztrák kancellár legbensőbb gondolatait a főherceg nádorról annak 1837-ben halálosnak vélt betegsége idején ld. Andics: Metternich... 387-88. (Metternich Firquelmonthoz, 1837. ápr. 11.) Véleménye később sem változott meg, Id. Walter: Metternich und Gervay, 217-18. (Metternich Gervaynak, 1843. júli. 11.) 53 Schlitter: Aus Österreichs Vormärz, III. Ungarn, 9-19. és 24-63. jegyzet; uo. 84-100.; Walter: Metternich und Gervay, 219. old. (Metternich Gervayhoz, 1843. júli. 13.); Andics: Metternich, 218. 54 Uo. 219-20. 55 Uo. 422. (Metternich memoranduma 1844-ből a magyarországi állapotokról)
