Századok – 1990

Tanulmányok - Bárány György: A liberalizmus perspektívái és korlátai az 1843/44-es országgyűlés vallásügyi vitáinak tükrében II/183

200 AZ 1843-44-ES ORSZÁGGYŰLÉS VALLÁSÜGYI VITÁI 200 Közismert, hogy Metternich nézetei szerint József főherceget, a nádort súlyos felelősség terhelte az általa csaknem anarchikusnak ítélt magyarországi állapotok mi­att. „A nádort a vallás kérdésében is az orránál fogva vezette a protestáns párt" -mondotta egyszer.5 2 Ilyen megjegyzései ellenére mégis Metternich volt az, aki állam­érdekre hivatkozva keresztülvitte az új törvényt a vegyesházasságokról és a katoliku­soknak a lutheránus, valamint a kálvinista hitre való áttéréséről, s ugyanígy az állam­érdektől vezéreltetve fogadta el a magyar nyelvnek a Magyar Királyság államnyel­vévé való deklarálását. ~ A lelke mélyén azonban Metternich nem vette jónéven a diéta beleavatkozását olyan dolgokba, melyek szerinte a királyi előjogok dominiumá­ba tartoztak, mint az oktatásügy, a kereskedelem és természetesen a vallásügy54 . Fel­háborodott azon, hogy a városok, más testületek és autonóm körzetek, sőt „...a nem egyesült görög hitűek, akik sokan élnek ebben az országban, és akik mindig is kizá­rólag Őfelsége kegyeitől függtek, hirtelen irányt változtatva mindenki legnagyobb meglepetésére a diétához fordultak ... Protestáns gyülekezetek, az izraeliták, ...egy­szóval a lakosság minden osztálya ... ennek a diétának igyekezett a kegyébe férkőz­ni és ügyet sem vetett a kormányra, ahogy az sem vetett ügyet az országra."5 5 A kancellár igazi gondolatait az állam és az egyház viszonyáról Ausztriában az a memoranduma tükrözi leginkább, amelyet az uralkodónak alig két héttel az 1844. március 25-i vegyesházasságokról szóló magyar törvény alapjául szolgáló királyi ha­tározat megszületése után írt. Kiindulva „a Magyarországon felmerült vallásügyi kér­désből, melyet végleg megoldott az én Magyarországra vonatkozó tanácsommal össz­hangban tett intézkedés", Metternich javasolta, hogy a birodalom osztrák felében hagyjanak fel az Ausztria és a Szentszék közötti jó viszonyt szerinte veszélyeztető gyakorlattal. Specifikusan utalt olyan osztrák törvényekre, mint a kiskorúak és a ka­tonák házassága, amely ellentétben állt a katolikus dogmával; az állam beleavatkozá­sa a szerzetesrendek és római feletteseik, valamint a püspökök és a pápa levelezésé­be; a katolikusok teológiai tanulmányainak tilalma Rómában, miközben a protestán­sok megkaphatták a hozzájárulást ahhoz, hogy beiratkozhassanak külföldi egyetemek­re a magyar országgyűlés ajánlása alapján. A jozefinista örökség ilyen idejétmúlt ele­meinek eltörlése - hangsúlyozta Metternich - biztosíthatná a baráti viszonyt Rómá­val, míg fennmaradásuk egy franciabarát pápa esetében olyan európai jelentőségű ese­ményt eredményezhetne, amely felülmúlná a „kölni affért", továbbá olyan kellemet­len helyzetet szülne, melyben választani kellene megkésett és szégyenteljes, a körül­mények kényszerítő hatása alatt tett engedmények, vagy oly egyházszakadás között, 52 Walter: Metlernich und Gerway, 258. (Metternich Gervayhoz, 1843. aug. 26.) Az osztrák kancel­lár legbensőbb gondolatait a főherceg nádorról annak 1837-ben halálosnak vélt betegsége idején ld. Andics: Metternich... 387-88. (Metternich Firquelmonthoz, 1837. ápr. 11.) Véleménye később sem változott meg, Id. Walter: Metternich und Gervay, 217-18. (Metternich Gervaynak, 1843. júli. 11.) 53 Schlitter: Aus Österreichs Vormärz, III. Ungarn, 9-19. és 24-63. jegyzet; uo. 84-100.; Walter: Metternich und Gervay, 219. old. (Metternich Gervayhoz, 1843. júli. 13.); Andics: Metternich, 218. 54 Uo. 219-20. 55 Uo. 422. (Metternich memoranduma 1844-ből a magyarországi állapotokról)

Next

/
Oldalképek
Tartalom