Századok – 1989
Közlemények - Soós László: Központi intézkedések a filoxéra elleni küzdelemben (1872–1881) V–VI/675
A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM 1872-1881 699 hogy a kártevő jelenlétének korai felismerésével a fertőzés gyors terjedését megakadályozzák.5 6 (A fenti testületek kötelességévé tették, hogy évente két alkalommal - tavasszal és ősszel - a hozzájuk tartozó szőlőterületeket bejárják és ellenőrizzék, továbbá ügyelniük kellett arra, hogy a kártevő ellen hozott rendeletek előírásait a birtokosok betartsák.) A fenti rendelet értelmében a szőlők rendszeres ellenőrzését a „Phylloxera biztosokra" bízták, akik munkájukat az Állandó Phylloxera Bizottság soraiból választott öttagú ún. Albizottság által kidolgozott útmutató alapján végezték el. Az „Utasítás a törvényhatósági phylloxera bizottságok számára" címet viselő tervezetet az Állandó Bizottság 1881. jún. 8-án elfogadta, és ezt követően a minisztérium a biztosok részére utasításként megküldte. E rendelkezés a biztosok kötelességévé tette: a szőlők folyamatos felülvizsgálatát; a rovar kártételeinek gyors jelentését a törvényhatósági testületeknek, a minisztériumnak és a borászati kormánybiztosnak; valamint a zárlat betartásának és a szénkéneg alkalmazásának az ellenőrzését. Azokban a községekben, ahol helyi Phylloxera Bizottságok nem jöttek létre, ott a helység elöljáróit utasította a minisztérium arra, hogy egy tagjuk a hegymester kíséretében évenként egyszer, jún. 10. és 25. között a szőlőskerteket bejárja, és a tőkék állapotát ellenőrizze. Az így szerzett tapasztalatokról készített jelentést jún. 30-ig kellett megküldeni a szolgabíró részére." A helyi figyelőszolgálat működési szabályzatát kidolgozó Albizottságra további feladatok vártak. így például megbízást kapott arra, hogy a fertőzött területeken elrendelt zárlatok ellenőrzése körül kialakult vitának egy végrehajtási utasítással véget vessen. A korábbi években már több, a minisztérium által kiadott körrendelet intézkedett a rovar által lepett szőlők elszigeteléséről. Ezek az utasítások a fertőzött ültetvényekben lévő szőlészeti termékek és segédeszközök elszállítását megtiltották, és itt a zárlati területen kívül lakó napszámosok munkavállalását sem engedélyezték. Annak ellenére, hogy a szigorú intézkedések indokoltságát elvileg senki sem vitatta, a termelők - anyagi érdekeiktől sarkallva - a rendeletek előírásait folyamatosan megsértették. Ezért fordulhatott elő, hogy Versecen 600 négyszögölenként egy-egy katonának kellett őrködnie a filoxéra által megtámadott ültetvények felett. A fegyveresek ügyeltek arra, hogy a gondjaikra bízott területről semmiféle olyan szőlészeti terméket ne szállíthassanak el, amely az élősködőket terjeszteni képes. A fenti példa alapján a helyi birtokosok a Szentendre határában lévő 2000 négyszögöl fertőzött terület őrzésére is 5-6 katonából álló szakasz kivezénylését kérték, mivel a városban szolgáló pandúrt erre a feladatra nem tartották alkalmasnak.5 8 A Honvédelmi Minisztérium vezetői természetesen nem járultak hozzá, hogy egy-két kivételtől eltekintve, a katonaságot a fenti célra használják fel. Ezért az Állandó Phylloxera Bizottság által 1881 májusában elfogadott albizottsági tervezet 56 OL К 168-1883-5-417 A Phylloxera továbbterjedésének meggátlása céljából teendő intézkedésekről szóló törvényjavaslat indoklása. Budapest, 1882. márc. 31., 7876/81. sz. FIK körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Budapest, 1881. máj. 3. 57 OL К 168-1881-5-21700-35119 Tervezet az Országos Phylloxera Bizottság részére. 1881. febr. 4. 58 OL К 168-1881-5-21700 Miklós Gyula borászati kormánybiztos jelentése az Országos Phylloxera Bizottság részére. Budapest, 1881. ápr. 5.
