Századok – 1989

Közlemények - Soós László: Központi intézkedések a filoxéra elleni küzdelemben (1872–1881) V–VI/675

690 SOÓS LÁSZLÓ figyelemmel kísérése mellett a hazai sajátosságokra épülő védekezési mód kidolgo­zása sem hanyagolható el. E hosszú távú és megfelelő anyagi bázisra támaszkodó kutatás elvégzésére Magyarországon csak a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelem­ügyi Minisztérium vállalkozhatott. Az első Országos Phylloxera Bizottság tevékenysége A filoxéra terjedésének hírére a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Mi­nisztérium vezetői a szakértői tanácskozások újbóli összehívását határozták el. Az 1879. okt. 7-én megtartott ülés hozzászólásaiból kiderült, hogy a beteg szőlők men­tesítésének lehetőségeiről még mindig nem alakult ki egységes vélemény.3 5 Ezért a frissen felfedezett filoxérás szőlőkben, ahol a fertőzött terület kiterjedése a fél hol­dat nem haladta meg, most is a pancsovai kudarcra emlékeztető irtást javasolták, de új eljárásként engedélyezték, hogy nagyobb területeken a tőkék megtartása mel­lett végzett szénkénegezést kipróbálják. Jelentős előrelépésként könyvelhetjük el to­vábbá, hogy ezen megbeszélésen határozat született a kártevőknek ellenálló ameri­kai (főleg Vitis Solonis, York Madeira), valamint ázsiai szőlőfajták beszerzéséről. A fenti tanácskozást követő, 1879. nov. 8-án tartott megbeszélésen a szakem­bereink már világosan látták, hogy csupán elméleti kérdésekkel foglalkozva és egy­egy tiltó rendelkezést előkészítve a rovar terjedését nem lehet megakadályozni. Ezért határozat született arra, hogy a fertőzött területeknek a helyszínen történő megfi­gyelésére egy Állandó Phylloxera Bizottságot hoznak létre. A három műegyetemi tanárból álló bizottság egyetlen ülését 1879. nov. 15-én tartotta, amelyen a követ­kező év tavaszán Pancsován tartandó helyszíni vizsgálatok programját beszélték 36 meg. Az Állandó Phylloxera Bizottság tagjai által kitűzött célok megvalósítására nem került sor, mert az 1879 decemberében a Keszthely határában fekvő szőlőkben felfedezett filoxéra, amely az egész balatoni borvidéket fenyegette, valamint a ber­ni egyezményből fakadó kötelezettségek szélesebb körű intézkedések meghozatalát tették szükségessé. A fenti tényezők hatására alakult meg 1880 februárjában az Or­szágos Phylloxera Bizottság, amely a védekezés szakmai irányításának feladatát vál­lalta magára. Az 1880. febr. 3-án kihirdetett I. tc. alapján az Országos Phylloxera Bizottság feladatait az alábbbiak szerint határozták meg: 1. szőlők, kertek, üvegházak és faiskolák felügyelete, a filoxéra felismerésére szükséges vizsgálatok és nyomozások, valamint a rovar irtása körüli teendők el­látása; 2. a rovar által lepett területek határainak meghatározása; valamint 3. a szőlészeti termékek és kertészeti növények szállításának szabályozása. 35 Uo. Az 1879. okt. 7-én a phylloxera-kérdés tárgyalására egybehívott értekezlet jegyzőkönyve. 36 Uo. A phylloxera-kérdésnek helyszíni tanulmányozására felkért háromtagú bizottság első illé­sének jegyzőkönyve. 1879. nov. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom