Századok – 1989
Közlemények - Soós László: Központi intézkedések a filoxéra elleni küzdelemben (1872–1881) V–VI/675
A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM 1872-1881 689 Az 1878. év szőlőtermelőink körében viszonylag nyugodtan telt el. A filoxéra elleni védekezés módozatairól kialakult vita átmenetileg elcsendesedett. Ezt jelentősen elősegítette, hogy a pancsovai munkák miatt felkorbácsolt termelői kedélyek az irtás beszüntetésével megnyugodtak, és a szakmai figyelem a berni tanácskozás felé fordult. Ez a nyugalom azonban rövidéletűnek bizonyult, mert 1879 tavaszán a rovar külföldi terjedéséről érkező hírek a minisztériumot újabb szigorú rendeletek kiadására kényszerítették. A kártevő határon túlról történő behurcolását elsősorban az import további korlátozásával kívánták elérni, ezért - a Lausanne-ban elfogadott határozat szellemében - a 25.202/79. sz. rendelettel a fürtök kivételével minden sző-32 lészeti termék behozatalát megtiltották. A határoknak a fenti módon történt lezárása mellett további feladatként kiderítésre várt, hogy a kórokozók importált termékeken eddig hány hazai szőlőskertbe jutottak el. A felmérést végző szakemberek először azokat a helyeket keresték fel, ahová az utóbbi években külföldről származó szőlővesszőket ültettek. így jutottak el a Szilágy megyei Peér község határában fekvő Serly-féle telepre, ahol a tulajdonos, dr. Serly Ödön 1873-ban birtokára külföldi, főleg csemegeszőlő fajtákat telepített. Az 1879 szeptemberében befejezett vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a mintaszerűen kezelt kert tőkéi, valamint a község határában fekvő mintegy 28 kat. holdnyi ültetvény filoxérával fertőzött. Kiderült továbbá, hogy a vesszőket a kassai Mathiász-féle szőlőkereskedés útján szerezték be. A Mathiász János és testvére tulajdonában lévő ültetvényekben szintén találtak fertőzött szőlőket, és az üzleti könyvekből megtudták, hogy a feltehetően beteg alanyokat 45 törvényhatósági terület 179 gazdasága vásárolta meg. Igaz, a vevők többségénél a rovar kártételeit még nem találták meg, de kétséget kizáróan megállapították, hogy Kassáról ezen az úton fertőződtek el Szatmárnémeti és Nagykároly szőlőskertjei.3 3 A szőlővesszők eladásával foglalkozó telepről - a forgalom nagyságától függően - rövid idő alatt szinte az egész ország területére széthurcolhatták a fertőzést. Ezért a kassai példán okulva a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1879. okt. 21-én megjelenő körendeletében a szőlővessző forgalmát az egész ország területén megtiltotta, és egyben elrendelte, hogy a Mathiász Jánostól vásárolt szőlőtőkéket rendszeresen ellenőrizzék. A hasonló eset elkerülése érdekében a minisztériumban nyilvántartásba vették azokat a kereskedőket, akik vesszők eladásával foglalkoztak, és kertjeikre okt. 24-én zárlatot rendeltek el.3 4 Ezek a kereskedők áruikat csak akkor adhatták el, ha a minisztérium megbízottai telepeiket előzetesen átvizsgálták, és filoxérával fertőzött tőkét nem találtak. A filoxérának a fenti területeken történő megjelenése, valamint az a tény, hogy a pancsovai fertőzés is tovább terjedt, és nagysága 1879 őszén elérte a 700 kat. holdat, világossá tette, hogy szakembereinknek a kivárásra épülő taktikája nem vált be. Beigazolódott, hogy - az eredményes munka érdekében - a nemzetközi tapasztalatok 32 OL К 168-1882-5-44348 Jelentós a phylloxera-ügyben 1872. évtől 1880. év végéig a FIK által tett intézkedésekről. Budapest, 1881. 25202/79. sz. FIK körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Budapest, 1879. okt. 2. 33 Uo. 3* Uo. 26222/79. és 26692/79. sz. FIK körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Budapest, 1879. okt. 21., továbbá 27521/79. sz. FIK körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Budapest, 1879. okt. 24.
