Századok – 1989
Könyvismertetések - Levéltári Közlemények XXIV. évfolyam (Ism.: Juhász Lajos) III–IV/543
544 KÖNYVISMERTETÉSEK 545 ja e kivonatos oklevélpublikációnak, a regesztázásnak szabályait foglalja össze s hogy az elméleti szabályokat gyakorlati példákon is bemutassa, függelék gyanánt közzéteszi a Kölcsey-család levéltárában őrzött középkori oklevelek regesztáit. A regeszta az oklevélkibocsátó nevével kezdődik s tartalmazza az oklevélben foglalt jogi tény leírását, a benne előforduló valamennyi személy- és helynevet szigorúan betűhíven, a magyar vagy más különleges vulgáris szavakat s különleges érdekű mozzanatokat. A kivonat szövege fölé kerül az oklevél sorszáma és kelte, a keltezés helye, a regeszta szövege után pedig az esetleges határjárás és a kancelláriai jegyzetek teljes szövegükben, majd az oklevél leírása. Galla Ferenc: Magyar tárgyú pápai felhatalmazások, felmentések és kiváltságok a katolikus megújhodás korából. (Első közlemény. 71-169. 1.) Azt az egyházkormányzati-hivatali szervezetet, melynek szervei a regesztákban közölt magyar vonatkozású pápai felhatalmazásokat kiadták, a római kúria fogja egybe. A cikk írója rövid áttekintést nyújt az egyházkormányzás és bíráskodás központi szerveinek történeti alakulásáról. A XVII. században a római kúria három nagy tagozatra oszlott: kongregációkra, törvényszékekre és hivatalokra. A magyar vonatkozású kérvények jelentős hányada a Propaganda kongregáció hatáskörébe tartozott, azok elintézésében kiemelkedő szerepe volt a cardinalis neposnak, különösen Ludovisi és Barberini bíborosnak. A Sanct' Officio kongregáció különösen a privilégium Paulinum, a vegyes házasságok ügyében, valamint a különféle egyházi fenyítékek, cenzúrák alól való feloldozáshoz szükséges felhatalmazás, facultas engedélyezésénél szerepelt gyakran a magyar tárgyú kérelmek elintéző szerve gyanánt. Szerző a különböző pápai levéltárakban felkutatott anyagot a magyarországi katolikus restauráció korára, az 1550-től 1711-ig terjedő időszakra korlátozta. Liturgikus felhatalmazások a hódoltság püspökei és misszionáriusai számára, magánkápolnában vagy hordozható oltáron, többszöri misézés, búcsú, jubileum engedélyezése, felmentés eskü, fogadalom, böjt alól, pappászentelésre s általában az egyházi rend szentségére vonatkozó kiváltságok elnyerése iránt a római kúriához benyújtott kérelmek és azokra adott felhatalmozások képezik a részletes magyarázatokkal ellátott regeszták tárgyát. Iványi Béla: A Festetics-család keszthelyi levéltára (170-208. 1.). Nem csupán a Festetics-család levéltárát foglalja magában. Miután Festetics Kristóf 1734-ben gecsei Pethő Zsigmond összes ingatlanait megvásárolta, kezére került a gecsei Pethők egész levéltára is, mely a keszthelyi levéltárnak legbecsesebb része, 108 rendezett fiókban és egy másik, vármegyék szerint rendezett gyűjteményben 3000-nél több, legnagyobbrészt ismeretlen középkori oklevéllel. A Festetics-levéltár tolnai része nemcsak Tolna városára és uradalmára vonatkozóan tartalmaz iratokat, hanem felöleli a Festeticscsalád tolnai ágának változatos, főként XVIII. századi levéltári anyagát is, mely birtokok szerint nyerte mai rendszerét. A directorális rész az óriási Festetics-vagyon kormányzása céljából 1792-ben Keszthelyen F. György által felállított Oeconomica Directio gazdaságtörténeti szempontból szinte kimeríthetetlen bőségű iratanyagát foglalja magában. A missilis anyag a családi levelezéseket tartalmazza, főként a XVIII-XIX. századból. A Georgiconnak is van rendezetlen levéltári anyaga. A térkép- és tervrajz-tárban, mely a maga nemében az ország leggazdagabb magángyűjteményét képezi, 1670. évtől kezdve találhatunk térképeket. A XVIII. századi rész igen gazdag és becses. A jakabházi Sallér-család levéltára házassági kapcsolat folytán került a Festetics-család kezére. A birtokok szerint csoportosított anyag itt is 108 fiókban nyer elhelyezést. A keszthelyi levéltár nagyobb részét 1770-1798 között Kozics István, de főleg Bolla Ferenc ügyvédek, esküt tett levéltárnokok rendezték. - A második világháború rombadöntötte a levéltár jelentős részét, annak anyaga összekeveredett, részben szétszóródott. Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században (209-267. 1.). A szabad királyi városok önálló életének alapja: mentesség a megyei és földesúri hatóság alól, földesuruk a király, önkormányzatuk van. A XVI. század végétől a nemesek beözönlenek a városokba, az 1609, 1647, 1655. évi törvények fontos jogokat biztosítanak a városok falai közé települt nemeseknek a városi polgárokkal szemben. A városi hatóság a polgármesterből vagy bíróból, a belső és külső tanácsból áll. Jövedelmi forrásaik: taxa, regálék, vám, árumegállítás, ipar, kereskedelem, bortermelés, földesuraság a környező
