Századok – 1989

Könyvismertetések - Levéltári Közlemények XXIV. évfolyam (Ism.: Juhász Lajos) III–IV/543

544 KÖNYVISMERTETÉSEK 546 jobbágy községekben. A király a maga földesúri jogait a városokkal szemben a magyar kamara útján gyakorolja. II. Mátyás 1613-ban a magyar kamara vezetőből alakított bizottság útján kivizsgáltatja a városok életének úgyszólván minden mozzanatát, elsősorban a városi taxa és egyéb jövedelmek iránt érdeklődik. A király az udvari kamara útján a városokra súlyos adót vet ki, a magyar kamara ilyenkor annak mérséklése vagy elengedése érdekében lép közbe az uralkodónál. Ha egy-egy nagyúr háborgatja kiváltságaiban a város polgárait, ezek a királyhoz fordulnak védelemért. A Bécsből kiűzött protestánsokat a nyugati városok befogadják a magyar kamara tiltakozása ellenére is. A jezsuiták letelepítése csak hosszas küzdelmek árán sikerül a protestáns városokban. Hogy az államhatalom minél több katolikust vihessen be a városok vezetőségébe, a városi tisztújítás irányításához a magyar kamarától biztosokat küld ki, de még így se sikerül például Pozsonyban katolikust ültetnie a polgármesteri székbe. A katolikusok sorra veszik vissza a városokban a protestánsoktól a templomokat, iskolákat. Ha a város nem vesz be katolikusokat a tanácsba, súlyos pénzbüntetésben részesül királyi földesura és a magyar kamara részéről. A XVII. század hetvenes éveiben már rendszeresen előírja a királyi mandátum, hogy mely tisztségekre köteles a város katolikust választani. Ezeket a személyeket a magyar kamara jelöli ki. A katolikus német-protestáns szláv ellentét síkján a nemzetiségi érdek is előkerül a városi tisztújítások során. Miután kevés a katolikus polgár, gyakran idegenek, kamarai tisztviselők kerülnek - királyi parancsra s a kamara jelölése alapján - a városok vezető tisztségeibe. Ember Győző: A szepesi kamarai igazgatás tisztviselői 1793-ban (268-280. 1.). A szepesi kamara I. Ferdinánd alatt, alapítása idejében mint a pozsonyi magyar kamara alárendelt igazgatóság működött, 1567-ben ugyan egy időre kamarai rangot nyert, de a bécsi béke után ismét visszasüllyedt igazgatósággá. 1690-1703 között ismét a pozsonyi kamarával egyenrangúan, mint az ország második kamarája működött. Rákóczi aztán megszüntette. A szatmári béke után is csak mint kamarai igazgatóságot állították vissza. 1813-ban bekövetkezett végleges megszüntetéséig tehát ismét csak mint a magyar kamarának korlátozott jogkörű helyi szerve működött. Fejlődésének csúcspontját 1703-ban érte el. Ebből az évből közöl a cikkíró egy kimutatást, mely a szepesi kamarai tanács, iroda, számvevő hivatal, pénztár, gondnokság, továbbá az elkobzott Rákóczi- és Bercsényi-javak, a szomolnoki rézbányák, a nagy- és felsőbányai pénzverő-ház és posta tisztviselőinek nevét és fizetését sorolja fel. Bakács István: Az ugarßld megművelésének kérdése és a magyar kormányhatóságok (280-289. 1.). Amikor 1770 táján az addig egy éven át pihentetni szokott ugarföldet is kezdik a jobbágyok megművelni, egyszerre nyílt kérdés lesz az ilyen megművelt ugarföld terméséből való kilenced- és tizedfizetés kérdése. A kancellária előtt a harmadik nyomás tizedmentességének biztosítása a jobbágyok részéről várható visszaélésekre való tekintettel aggályosnak tűnt fel, azonban Mária Terézia a mentesség mellett döntött. Több vármegye élesen tiltakozott ez ellen, s bár a megyék panaszai a legfelsőbb kormányhatóságok előtt kedvező fogadtatásra számíthattak, mégis Mária Terézia és II. József alatt a bevetett ugarföld kilenced- és tizedmentessége biztosítva volt. A kérdést azonban a kormányhatóságok is, meg a nemesség is nem mezőgazdasági, hanem csupán jogi szempontból tették vizsgálat tárgyává s jogi érveik hatása alatt Ferenc király 1806-ban eltörölte a harmadik nyomás tizedmentességét. A kisebb közlemények rovatban Magyari László a pecsétmásolatok készítésének módját írja le. Az irodalom rovat levéltári vonatkozású kiadványok ismertetését közli. A szemle rovatban Tirscher Jolán az USA központi levéltárának 1937-45. évi működését, Elekes Lajos a román levéltári kiadványokat, Sinkovics István és Rónay László a Magyar Országos Levéltár működését, ill. kutató termének munkáját ismerteti. Nekrológok, hírek zátják be az értékes és tanulságos kiadványt. Soós Imre (Eger)