Századok – 1989
Könyvismertetések - Az Alföldi Tudományos Intézet évkönyve (Ism.: Belényesi Márta) III–IV/513
514 KÖNYVISMERTETÉSEK 514 la helyett okosabb az egyes etnikai csoportok kistájait alapul vennünk. A származási csoportokat különösképp az Alföldön igen kívánatos egységnek tekinteni, hiszen jelenlegi kultúrájának kialakulásában, tudjuk, különböző eredetű és változatos társadalmi helyzetű népelemek vettek részt. Ezzel az etnikai probléma-felvetéssel találkozunk az évkönyv egy másik ügyes, alig párlapos tanulmányában (Klemm Antal: Az Alföld nyelvi feldolgozása). Klemm rámutat arra, hogy nem elég tájegységnek tekinteni az Alföldet, mert csak nyelvjárásbeli különbségei mutatják a kultúra komplexumának egyes gyökereit. Például Csongrád város ö-ző és e-ző lakócsoportjai különböző eredetűek. (E nyelvészeti tanulságok levonása a településtörténetnek tehet jó szolgálatot.) Azt a nagyirányú migrációs folyamatot, mely a török alatt és után megindult, az Alföld etnikai képét megszínezte, és melynek kultúraváltó hatását a két előbb említett tanulmány felveti, történeti vonalon Eperjessy Kálmán dolgozata (Az alföldi város) rajzolja meg. A szerző a munka első részében az Alföld városképződésének okait igyekszik előadni, megkülönböztetve egymástól a paraszt-, kertes-, kász- és palánkvárosoknak az alakulás pillanatában még eltérő települési egységeit. A második részben e városok lakosságának összetételét ismerteti: a török alatt a délvidéki lakosság északra húzódik, helyét a török elől menekülő szerbek foglalják el. A török után az idegen telepítéseken kívül egy belső népvándorlás hullámai is eljutnak az Alföldre, majd a megerősödött alföldi városok népfeleslege csapódik le. Az előbbi migrációval ellentétben ez most észak-déli irányú, sokan a XVIII. század végére már Észak-Bácskába érkeznek. A munka harmadik részében Epetjessy a várossá való emelkedés (szabad község, kiváltságos mezőváros, szabad királyi város) útját rajzolja meg. Különösen értékesek közigazgatási és jogi-társadalmi ismertetései. Ami az Alföld újabbkori települési problémáiról Epetjessy dolgozatában kielégítő összefoglalást nyer, ugyanazt a középkorra vonatkozóan nem oldja meg megnyugtatóan Marjai Szabó László. A kunok betelepítése és az állandó szállások kialakítása a Nagykunság területén. A munka legnagyobb részében az egyes kun szállások kialakulását, élettartamát ismerteti, néhol speciális, a települést továbbfejlesztő adottságokra is rámutatva. Mindebből azonban nem derül ki - amivel pedig a településtörténet nagyrészt még ma is adós -, milyen különbségek vannak a személyneves, „szállás", „népe", „telke" névösszetételű települések közt népesség, gazdasági-társadalmi életforma tekintetében. Mint az évkönyv egyik legalaposabb tanulmányát, ki kell emelnünk a fiatalon elhunyt Takács István munkáját (Kiskunmajsa gazdaságtörténete). A község múltjában, fejlődésében sok a más falvakéval közös, szinte „alföldi"-nek nevezhető vonás. Már a redemtio idején eltolódó birtokviszonyok, az ezzel együttjáró szociális nehézségek, a nagy agrárproletariátus, melyen az időnkénti gazdasági váltás szükségmegoldásai sem tudnak segíteni: ezek adják a munka fő problémáit. Az évkönyv egy sereg olyan cikket is tartalmaz, melyeket a kutatóknak vezérfonalul szántak. Ilyen Hermann Egyedé (Az Alföldi Tudományos Intézet történelmi feladatai). Alföldi monográfiák anyagtárának összeállítására, a források kiértékelésére hív föl, a hiányokra és a feldolgozás nehézségeire mutat rá. A gyakorlatilag is kivitelezett kérdőív-rendszert közöl MoórElemér (Egy „Alföldi Községi Lexikon" tervezet). Általános kataszter ez, mely a kutatott terület községeinek jelenére és múltjára vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza. Más részlettudományok, mint a régészet (Banner János), a földrajz (Kádár László) és a néprajz (Bálint Sándor) ugyancsak igyekeztek az Alföld tudományos feladatait a maglik területén nagy vonalakban vázolni. Az évkönyvről alkotott képünk nem lenne kimerítő, ha nem említenénk, meg a felsoroltakon kívül a néprajz, a lélektan, az adatközlő régészet (Párducz Mihály: Csongrádi leletek és Foltiny István, Korek József: A csecstói középkori templom és temetők), valamint az embertan (Balogh Béla: Embertani vizsgálatok a Nagykunságban) és más természettudományok (botanika, zoológia stb.) körébe vágó értekezések egészítik ki benne az Alföldről kapott képünket. Ezzel a munka becsületes helyet foglal el a teljességre törekvő gyűjteményes munkák sorában. Belényesy Márta
