Századok – 1989
Tanulmányok - Fejős Imre: Az országgyűlési ifjak társalkodási egyesülete III–IV/442
444 FEJÓS IMRE Az 1832/36-i országgyűlésre, amelyen végre visszaszorult az egyoldalú rendi sérelmi politika és erélyes hangot hallatott az európai látókörű reformszándék, az ifjúság különösen nagy számban ment fel Pozsonyba. Volt olyan követ (Andrássy György gróf), aki a rendes megyei kancellistán kívül még 11 írnokot is alkalmazott. Horváth Mihály az ifjúság számát 1500 főre teszi.2 Ez a szám, amely azóta elterjedt az irodalomban, túlzott. Az ifjúság testületi megmozdulásaikor megközelítőleg sem találkozunk ekkora tömeggel. Wesselényi üdvözlőiratát például 120, a fiatalság bálványának, Kölcseynek búcsúiratát mindössze 76 jurátus írta alá; a Széchenyi Pozsonyba érkezésekor adott fáklyás-zenén a Naplók tanúsága szerint 50 fáklyás szerepelt. Pulszky az országgyűlés egész népességét 1000-nél több főre becsülte, ami nagyjában meg is közelíti a valóságot.3 Az országgyűlés lakáskönyve ugyanis a felső táblán 193, az alsón 243 személyt tart nyilván, ezekhez csatlakozik a távollevők 269 követe. Magát az ifjúságot egykorú adat szerint a kancellisták egyike háromszáz főre becsülte. Az udvarnak, sőt az ellenzéknek is gondot okozott az ifjúság rakoncátlansága. Wesselényi Miklósnak, aki az ifjúságot anyagilag is támogatta,5 fennmaradt egy keltezés nélküli beszédforgalmazványa, amely minden valószínűség szerint ebből az időből származik. Helytelenítette az üléseken a botránkoztató kiabálást és éljenzést, ám ennél jobban aggasztotta, hogy a tapasztalatlan ifjakat Pozsonyban „a dorbézolás minden nemeinek felkentjei ragadják körmeik közé".6 Ezért a kancellisták felügyeletére követi választmány alakítását kívánta és ajánlotta, alakítsanak olvasó társaságokat, amelyekben „minden túlzás és ábránd mellőzésével" hasznos könyvek és iratok adnának az ifjúság lelkének táplálékot. Nem tudjuk, mennyi része volt Wesselényinek abban, hogy a kancellisták komolyabb része, érintkezésbe kerülve az új eszmékkel és látva műveltségének hiányát, Lovassy László és Ormos Zsigmond kezdeményezésére már a diéta elején, 1833-ban próbált egy önművelődési kört létrehozni, azonban olyan rendezetlen szervezéssel, hogy minden csak a kezdésnél maradt és mindjárt fel is oszlott, alig tudván arról valaki. lete az Országgyűlésen. Paskay Gyula: A Jurátus-élet 1847/48-ban, 1885. Az 1843/44. évi Országgyűlés jegyzőkönyve. CLXIII. ülés. Molnár Franciscus: Patvarista Novitius cum principali, de rebus politicae civili ... in gratiam incl. juventuti. Hung, dialogice inductus authore... 1762. Pulszky Ferenc kisebb dolgozatai, 1914: A Magyar Ifjúság. (Életképek, 1845.) Kászonyi Dániel: Egy régibb kor ifjai. Hazánk, 1885. IV., 561. lap. Mályusz Elemér: A reformkor nemzedéke. Századok, 1923. Salamon Ferenc: Kisebb történelmi dolgozatai, 1875: Az 1741-i koronázó országgyűlés. Kölcsey Ferenc országgyűlési naplója, 1848. Takács Sándor: Régi idők, régi emberek, É. п. II. kötet, 38. s. kvl. 2 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből, 1864. I. 297. 3 Pulszky Ferenc: Egy epizód a pozsonyi országgyűlési életből. Pesti Napló, 1883. május 27., 144. sz. 4 Ferstl. 1935. április 25. O. Kvt. 667 l/a. 5 így 200 Frt.-ot kölcsönzött ifj. Pázmándy Dénesnek. Wesselényi Miklós levele idősbb Pázmándy Déneshez 1844. szept. 14. Parlamenti Múzeum (ezután röviden: P. M.). 11.032. 1. sz. Lovassy László Pozsonyba való visszatérését is ó tette anyagilag lehetővé. Lovassy László beszéde Bihar megye közgyűlésén, 1835. jún. 1. P. M. Lovassy írások. 6 A beszédet közli Kardos Samu: b. Wesselényi Miklós élete és munkái, 1905. I. kötet, 266. 1. 7 Asztay István, szatmári ügyvéd vallomása Wesselényi perében, Jakab Elek: b. Wesselényi Miklós hűtlenségi bűnpere, 1876.
