Századok – 1989

Tanulmányok - Fejős Imre: Az országgyűlési ifjak társalkodási egyesülete III–IV/442

444 FEJÓS IMRE Az 1832/36-i országgyűlésre, amelyen végre visszaszorult az egyoldalú rendi sé­relmi politika és erélyes hangot hallatott az európai látókörű reformszándék, az ifjú­ság különösen nagy számban ment fel Pozsonyba. Volt olyan követ (Andrássy György gróf), aki a rendes megyei kancellistán kívül még 11 írnokot is alkalmazott. Horváth Mihály az ifjúság számát 1500 főre teszi.2 Ez a szám, amely azóta elterjedt az iroda­lomban, túlzott. Az ifjúság testületi megmozdulásaikor megközelítőleg sem találko­zunk ekkora tömeggel. Wesselényi üdvözlőiratát például 120, a fiatalság bálványának, Kölcseynek búcsúiratát mindössze 76 jurátus írta alá; a Széchenyi Pozsonyba érkezé­sekor adott fáklyás-zenén a Naplók tanúsága szerint 50 fáklyás szerepelt. Pulszky az országgyűlés egész népességét 1000-nél több főre becsülte, ami nagyjában meg is kö­zelíti a valóságot.3 Az országgyűlés lakáskönyve ugyanis a felső táblán 193, az alsón 243 személyt tart nyilván, ezekhez csatlakozik a távollevők 269 követe. Magát az if­júságot egykorú adat szerint a kancellisták egyike háromszáz főre becsülte. Az udvarnak, sőt az ellenzéknek is gondot okozott az ifjúság rakoncátlansága. Wesselényi Miklósnak, aki az ifjúságot anyagilag is támogatta,5 fennmaradt egy kel­tezés nélküli beszédforgalmazványa, amely minden valószínűség szerint ebből az idő­ből származik. Helytelenítette az üléseken a botránkoztató kiabálást és éljenzést, ám ennél jobban aggasztotta, hogy a tapasztalatlan ifjakat Pozsonyban „a dorbézolás min­den nemeinek felkentjei ragadják körmeik közé".6 Ezért a kancellisták felügyeletére követi választmány alakítását kívánta és ajánlotta, alakítsanak olvasó társaságokat, amelyekben „minden túlzás és ábránd mellőzésével" hasznos könyvek és iratok ad­nának az ifjúság lelkének táplálékot. Nem tudjuk, mennyi része volt Wesselényinek abban, hogy a kancellisták komolyabb része, érintkezésbe kerülve az új eszmékkel és látva műveltségének hiányát, Lovassy László és Ormos Zsigmond kezdeményezésére már a diéta elején, 1833-ban próbált egy önművelődési kört létrehozni, azonban olyan rendezetlen szervezéssel, hogy minden csak a kezdésnél maradt és mindjárt fel is oszlott, alig tud­ván arról valaki. lete az Országgyűlésen. Paskay Gyula: A Jurátus-élet 1847/48-ban, 1885. Az 1843/44. évi Országgyűlés jegyzőkönyve. CLXIII. ülés. Molnár Franciscus: Patvarista Novitius cum principali, de rebus politicae civi­li ... in gratiam incl. juventuti. Hung, dialogice inductus authore... 1762. Pulszky Ferenc kisebb dolgozatai, 1914: A Magyar Ifjúság. (Életképek, 1845.) Kászonyi Dániel: Egy régibb kor ifjai. Hazánk, 1885. IV., 561. lap. Mályusz Elemér: A reformkor nemzedéke. Századok, 1923. Salamon Ferenc: Kisebb történelmi dolgo­zatai, 1875: Az 1741-i koronázó országgyűlés. Kölcsey Ferenc országgyűlési naplója, 1848. Takács Sándor: Régi idők, régi emberek, É. п. II. kötet, 38. s. kvl. 2 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből, 1864. I. 297. 3 Pulszky Ferenc: Egy epizód a pozsonyi országgyűlési életből. Pesti Napló, 1883. május 27., 144. sz. 4 Ferstl. 1935. április 25. O. Kvt. 667 l/a. 5 így 200 Frt.-ot kölcsönzött ifj. Pázmándy Dénesnek. Wesselényi Miklós levele idősbb Pázmándy Déneshez 1844. szept. 14. Parlamenti Múzeum (ezután röviden: P. M.). 11.032. 1. sz. Lovassy László Pozsonyba való visszatérését is ó tette anyagilag lehetővé. Lovassy László beszéde Bihar megye közgyűlé­sén, 1835. jún. 1. P. M. Lovassy írások. 6 A beszédet közli Kardos Samu: b. Wesselényi Miklós élete és munkái, 1905. I. kötet, 266. 1. 7 Asztay István, szatmári ügyvéd vallomása Wesselényi perében, Jakab Elek: b. Wesselényi Miklós hűtlenségi bűnpere, 1876.

Next

/
Oldalképek
Tartalom