Századok – 1989
Tanulmányok - Fejős Imre: Az országgyűlési ifjak társalkodási egyesülete III–IV/442
ORSZÁGGYŰLÉSI IFJAK EGYLETE 445 Később testületi megmozdulása volt az ifjúságnak a Széchenyinek 1834. május 10-én adott fáklyás-zene, a Wesselényihez, majd az erdélyi országgyűlés küldöttségéhez intézett üdvözlőirat' További mozgalma volt a fiatalságnak a pesti Magyar Színházra való gyűjtése. Ebből június 30-án 117 forint 20 krajcárt adtak át Schmidt Eduard hazatérő kancellistáinak, hogy juttassa el Fáy András kezéhez. Az összeg részint a Széchenyinek, részint az erdélyi testvérhaza követeinek tett „hangászat" költségeiből fennmaradt összegből, részint azoknak az ifjaknak adományaiból jött össze, akik a következő hónapban a Társalkodási Egyesületet megalakították, a gyűjtőív is az egyesület számadásai közé került.9 Széchenyi kezdeményezéséből szerte az országban ez az időszak a kaszinó-alapítások hőskora. Míg 1831-ben Széchenyi pesti Casino-ján kívül csak három, addig 1833-ban a szűkebb Magyarországon 23, Erdélyben 5 egyesület működött. Magában Pozsonyban is volt az országgyűlések alkalmával kaszinó, sőt ezek előbb keletkeztek a pesti (Nemzeti) kaszinónál is. Alapítójuk szintén Széchenyi, aki 1821-ben, gróf Károlyi Györggyel együtt a patrióta club-oi, vagy más néven Reunio-1 létesítette, 1830-ban újra felkérték Széchenyit, hogy alakítsa meg az országgyűlés tagjainak egyesületét. Az 1832-36-i diétán Beöthy Ödön és Balogh János szervezett az ellenzéki követek részére kaszinót, Károlyi György pedig a pozsonyi hegyek között 12 000 forintért házat vásárolt a fiatal ellenzéki mágnások összejövetelei számára. Meglehet, e hazai példákon túl néhány európai látókörű ifjú előtt ott lebegett a Lafayette-féle „société des droits de l'homme" példája is, de az ifjúság tömörülési szándékához az indítást mégis csak Széchenyi központosító törekvésében kell keresnünk. Ez készítette elő, hogy művelődési vágyukat és politikai ösztönüket éppen egy társaság keretei közt akarták megvalósítani. о A Társalkodási Egyesület történetét elsősorban a következő források alapján ismertetjük: 1. Lovassy László és Ferenc, Tormássy János és Lapsánszky János felségsértési perének iratai. С. 1. 15.597. 1. sz. alatt. Az iratokat a Baloghy-család őrizte meg. Tartalmazzák az egyesület elkobzott irattárát, kémjelentéseket az egyesület egész idejéből és a királyi fiskus iratait. (Idézve: P. M. Lovassy ír.) 2. Takáts Sándor által másoltatott jelentései Ferst! Frigyes országgyűlési rendőrfőnöknek, a Polizeihofstelle 1927-ben elpusztult anyagából. (Idézve: O. Ferstl Kvt.) 3. Lovassy László és társai, Balogh János stb. felségsértési perére vonatkozó iratok az Országos Levéltár kúriai osztályán. Ezeket az iratokat a Levéltár lepecsételve őrizte, kérésünkre Jánossy Dénes főigazgató úr szíves volt a felbontáshoz hozzájárulni. Kérjük, fogadja ezért e helyen is hálás köszönetünket. (Idézve: O. lev., Lovassy ir.) Tárgyunkról szóltak Wertheimer Ede: A jurátusok felségsértési pere. Budapesti Szemle, 133. kötet, 1908; Pompéry Aurél: Kossuth Lajos hűtlenségi perének története, kapcsolatban b. Wesselényi Miklós hűtlenségi és az ifjak felségsértési perének történetével, 1913. Mindkét munka főleg a Lovassy-féle pert tárgyalja, az előbbi a Polizeihofstelle és a nádori titkos levéltár, az utóbbi csak a nádori levéltár anyagából. 9 Magáról az egyesületről írt Takáts Sándor: A jurátusok kaszinói. Hangok a múltból, 1930. a Ferstlféle jelentések alapján. Lovassy László fogságára hoz új adatokat. Rédey József: Magyar tragédia száz év előtt, 1938 10 Széchenyi naplói, 4. kötet. Viszota Gyula bevezetése. (Fontes kiad.) Takáts Sándor: Első kaszinóink és Metternich. Hangok a múltból, 1930., 160. 1.
