Századok – 1989
Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125
136 ВЕКЕ MARGIT sen szerepel minden áru után. A vámközvetítési díjak magasabb tarifájűak a belföldinél. Végül az egyéb díjak tartalmazzák egyebek között a mintavétel, közraktári jegy kiadása, fuvarlevél kiállítása, elólegezési és pénzbeszedési jutalék címen járó összegeket. A díjszabás alakulása természetszerűleg függvénye a gazdaságpolitika szabta helyzetnek. A világgazdasági válság hazánkban is erősen érezteti hatását a 30-as évek elején. 1931-ben új díjszabás lép életbe. Azzal érvelnek, hogy a díjszabás eddig nehezen kezelhető volt, 1200 tétel szerepelt, és ezt egyszerűsíteni kellett. Ekkor az összes árut betűsoros osztályokra osztották be, és ezeket 10 áruosztályba foglalták. Az emelkedés nem nagymérvű. Két év műlva, 1933-ban szintén módosításra szorul a szabályzat.3 3 Az űj szabályzat elsősorban a hajózást sújtja, tarifája 10%os emelkedést mutat. A háború előszele erősen érezteti hatását a kikötő életében. A kikötő munkatársainak bérét emelni kénytelenek - a gabonatárházi munkások gépi munkáinál 10%, a kézi munkálatoknál 15%-kal. Ez megfelelő ürügyet teremtett az új díjszabás kidolgozásához, amely 1939-ben lép érvénybe. A tarifa emelkedő tendenciát jelez, túltesz az eddigi emelkedéseken - 20%-os. Ebben a szabályzatban megfigyelhető a külföldi vállalatokkal való nivellálódás: két díjszabástáblázat szerepel külön a rakodási és külön a tárolási szabástételre.3 4 A raktári szabályzat után a vasúti kedvezmények további bővülési körét kísérjük figyelemmel. Az államvasutaktól a kikötő a reexpedíció kedvezményét kéri és meg is kapja. Olyan áruk reexpediálhatók, amelyeket a vasút felügyelete alatt álló tárházakban tárolnak, és onnan meghatározott időn belül továbbításra kerülnek. A kedvezmény lényege, hogy ezen engedéllyel rendelkező állomásig és onnan az új állomásig külön-külön fuvardíjak összege helyett azt a díjat fizetik, amely az eredeti feladástól végállomásig szerepel. Tehát lényegében tranzitárukról van szó, és a kikötő quasi megálló szerepét tölti be. A reexpedíció meghatározott áru, meghatározott mennyiség, bizonyos idő esetén érvényes. A kedvezmény konkrétan 5000-10 000 kg súly után vehető igénybe, és betárolástól kezdődően 12 hónapon belül kell továbbítani az árut. Reexpediálhatók gabona, őrlemények, hüvelyesek, olajpogácsa, fűrészelt fa, burgonyakeményítő, magvak, cirokszakáll, dió héjában, szilva, szilvaíz, dohány stb. A magyar gazdaság profiljának megfelelően agrárcikkek szerepelnek. A kikötő igyekszik szélesíteni a reexpedíció körét. Már 1930-ban gyapjú felvételét kéri a magyar államvasutaktól. A forgalom nagyarányú növekedése következtében szükségessé vált a reexpedíció kiterjesztése a bérelt raktárakra - a Concordia és Victoria malmokra -, valamint a fióktelepekre - a komáromi és párkányi kikötőkre. Belföldi forgalmon túl külföldi forgalomban részes ügyfelek is engedélyt kapnak a közvetlen kötelékforgalmak árudíjszabás felvételébe. A magyar-román, magyar-osztrák, magyar-adriai vasút közvetlen kötelékforgalma lép először érvénybe, 33 OL Z 863. Felügyelőbizottsági ülési jegyzőkönyvek 1931-1937. 34 OL Z 863. Együttes vezetőségi ülési jegyzőkönyvek 1937-1944.
