Századok – 1989

Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125

CSEPELI SZABADKIKÖTÓ 1928. ÉS 1940. KÖZÖTT 137 de e^yre sürgetik a svájci, német, olasz, cseh, lengyel, jugoszláv stb. bekapcsolását." " A vasutak részéről tehát a reexpedíciós kedvezmények megadása megtörtént, lépéseket tesznek ez irányban a hajóstársaságok felé is. Indok a következő: amikor a Dunán szerbek és románok részéről Ausztriába és Németországba irányított gabona megáll a kikötőben tisztításra, a kikötő forgalma ugyan nagy, de ezt óriásivá lehetne fokozni, ha a hajóstársaságok ugyanazt a díjtételt alkalmaznák, mint egy töretlen Románia-Ausztria vagy Bajorország útvonalán.3

6

A főváros közönsége is a kedvezmény megadása mellett emel szót. Szerintük a vegyészeti ipar nagy értéket tudna exportálni, ha a kedvezményben részesülne, mert jelenleg kvantitatív kisebb részletekben szállít, ami megdrágítja az árut. A vegyészeti termékeket versenyképessé lehetne tenni, ha bekapcsolódhatnának a vállalatok a tranzitkereskedelembe, ha meglenne a reexpedícióra vonatkozó hajózási tarifa. Ha a kereskedők Budapesten keresztül akarnak bekapcsolódni a forgalomba, akkor háromszoros hajótarifát kell megfizetni Regensburgtól Brailáig, mint amennyit a megszakítás nélküli tarifa képvisel.3

7

A közvetlen dunai átrakásra kerülő küldemények végül is 1935-ben reexpedíciós kedvezményben részesülnek a hajóstársaságok - elsőként a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt, az Első Dunagőzhajózási Társaság, a Bajor Lloyd és a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság - jóváhagyásával. Teljessé válik tehát a reexpedíció köre a vasútról hajóra és viszont, valamint hajóról hajóra történő közvetlen átrakással. Hajózási, kikötési ügyekre „A m. kir. minisztériumnak 4490/1928. M. E. sz. rendelete a m. kir. budapesti vámmentes kikötőre vonatkozó rendtartás tárgyában" vonatkozik.38 „1. §. A vámmentes kikötő magába foglalja mind a kikötő medencéket (petróleum kikötőt is) a csatornákat és a fallal bekerített szárazföldi területet. A kikötő rendeltetése és használata 2. §. Áruk elhelyezése, kezelése, ki-, be-, átrakása. Más célból belépni, vagy hajózni tilos. Ez nem terjed ki - hivatalos személyekre, kereskedőkre - átrakó uszályhajók vontatóhajóira - igazgatóság engedélyével telelő uszályhajókra - egyéb hajókra, melyek jégveszély elől menekültek. Nyersolaj-hajók, vasúti kocsik a petróleum kikötőt használják. Süllyedő állapotban lévő hajót vontatni tilos a kikötőbe. Kikötni tilos, ha ragályos beteg van a hajón. Kikötőbe menő hajók vezetője 6 órán belül jelentkezik a révhatóságnál, és a papírt kitölti. Rakodóhelyek a bejelentés sorrendjében igénybe vehetők. Rakodás után ki kell vontatni a hajót. 35

OL Z 863. Vasúti, hajózási, díjszabási és ezekkel kapcsolatos ügyek. 36

OL Z 863. Költségvetések 1928-1931. 37

Fővárosi Közlöny 1928. 39. évf. 41. sz. 38

OLZ 863. Szolgálati rendtartások 1928, 1932, 1938.