Századok – 1989

Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125

CSEPELI SZABADKIKÖTÓ 1928. ÉS 1940. KÖZÖTT 135 vámolással járó összes teendőket a vámhivatal végzi. Az árukat külön könyvben tartják számon: feltüntetik a mérés idejét, a csomag nevét, súlyát, számát és jegyét. A vámkirendeltség bizonyos szempontból nem független hatóság, hiszen pénzügyileg a kikötői üzemnek van alárendelve. A díjak beszedése után az üzemnek számol el.2 A vámraktár további kiterjesztését kéri a kikötő igazgatósága 1930-ban: a gabonatárház II-III-IV-V. emeleti В jelzésű helyiségeit, а II. sz. áruszín keleti és nyugati helyiségein felüli gabonatárháznak VII. emeleti A és В részét, az I-VI. emeletig az A részt gabona tárolására. А II.sz. áruszínnél a kikötő 200 m2 területet kí-30 2 ván a vámolással járó tömegáruk elhelyezése céljából. A 3200 m földszintes darabáruszín kis hányadát képezi vámterület. A kikötőüzem nevében „vámmentes" jelző olvasható. Mit is jelent tulajdonképpen ez a szó? Területileg csak egy meghatározott rész szolgálta a vámmentességet. Kiterjedt a vámmentesség az összes árukra, de csak a vámmentes raktározás lehetőségét biztosították. Valójában tehát a tranzitáruk élveznek vámmentességet. Amennyiben külföldi vámáruk érkeznek a kikötőbe, és azt belföldi forgalomra szánják, vagy belföldi vámárukat külföldre exportálják, azok vám alá esnek.3

1 A szabadkikötő megnyitásával kissé bővül a „vámmentes" fogalom köre. Megmarad a vámmentes terület, ugyanakkor a szabadterület szintén meghatározott territóriumra korlátozódik. Viszont a vámmentes raktározás lehetősége a tranzitáruk számára időhatár kitolódást jelent, vagyis az áruk a beraktározás időtartama alatt feldolgozhatók, átcsomagolhatók, megváltoztathatják az állagot - vámmentesen. A punto franco így vámkülföldinek számít. Az áruk így mentesek a behozatali, átmenő díjaktól és a fogyasztási adóktól. 32 A Díjszabályzat szintén benne található az Üzletszabályzatban. Természetesen a vállalat kiköti, hogy mindenféle rakodási műveletnél a kikötő felszereléseit kell igénybe venni. így rentábilis. Gabonafélék, őrlemények, hüvelyes és olajos magvakat a gabonatárház fogadja magába. Ha zsákban van az áru, akkor a tárház padozatos részén tárolják, ha rinfusa (ömlesztett), akkor a silókban nyer elhelyezést. Darabáru raktározására, ha a gabonatárház megtelt, külön áruraktárak szolgálnak. Nyílt, szabad területen szén, tűzifa és kő tárol. A szabályzat aprólékosan kiterjed a különféle műveletekre. Szól a fekbértételekről, amely árunemenként hetekre és 100 kg-okra van lebontva. Külön részletezést nyer a rakodási művelet: beraktározás, kiraktározás, átrakás és kezelés. Más a díjtétel, ha mérlegeléssel vagy anélkül történik a rakodás. Ha többféle műveletet kell elvégezni, ennek arányában több a díj. A szabályzat felsorolja, milyen szállítóeszközökön történhet az érkezés és távozás. A vasúti kocsi műveleti díjait egyenlősíti más közúti kocsi díjával, de minden esetben ezen díjaknál magasabb tarifát szednek hajók után. A kikötőben gondoskodnak az áru kezeléséről, szellőzéséről és keveréséről. Külön van szó a tranzitkereskedelem díjairól. E kereskedelemnél a kikötői munkások feladata a zsákolt áruk ólmozása, varrása és továbbítása hajón, vagonban és közúti kocsikban. A díjak ebben az esetben valamivel magasabbak a többinél. Tűzbiztosítási díj egysége-29

OL Z 863. Szervezeti és ügyviteli iratok. 30

OL Z 863. Vámügyek 1926-1942. 31—32 OL Z 863. Díjszabásra vonatkozó iratok.