Századok – 1989
Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125
134 ВЕКЕ MARGIT eredeti elgondolást nem tartalmaz, mivel összeállítói kellő tapasztalattal nem rendelkeztek. Ez a magyarázata, hogy az új vállalatnak új körülményekhez - idővel más gazdasági és politikai adottságokhoz - kell alkalmazni a szabályzatot. Külön kiadásban jelent meg „A m. kir. Budapesti Vámmentes Kikötő raktári vállalatának üzletszabályzata" 1928- ban.28 Ez 17 §-ból áll. 1. Üzletkör. 2. Az áruk átvétele. 3. Az átvett áruk külső állapota. 4. Fuvarlevelek és egyéb okmányok. 5. A súlyra vonatkozó határozmányok. 6. Közraktári jegyek. 7. Biztosítás. 8. Kamat, előlegezési és pénzbeszedési jutalék. 9. Mintavétel. 10. Az áru kiadása. 11. Díjszabás. 12. Szabadraktárak. 13. A díjak beszedése. 14. A vállalat felelőssége és a kártérítés megállapítása. 15. Jogviszony. 16. Üzleti órák. 17. Életbelépés. Figyelemre méltó az 1. §. az üzletkör. „A m. kir. Budapesti Vámmentes Kikötő raktári vállalatának (továbbiakban: vállalat) üzletkörébe tartozik: 1. A hajón, vasúton vagy fuvarral érkező áruk átvétele, berakása, kirakása, átrakása, elhelyezése (akár a tárházakban, akár a szabadban lévő rakterületeken) megőrzése, továbbítása és mindazon teendők elvégzése, amelyek az áru átvételével, tárolás alatti kezelésével és elszállításával kapcsolatosak; 2. Ugyanazon műveletek vámszabadraktárral - nyilvános vámraktárral - kapcsolatosan, továbbá átviteli (transito) kezelésben, akár hajóból történő közvetlen átrakással, akár átmenő vasúti forgalommal és közbeeső tárolással; 3. Az átvett áruk biztosítása tűzkár ellen, valamint - a fél kívánságára - a vasúton továbbított áruk biztosítása a fuvarozás tartamára; 4. Az átvett árukat terhelő szállítási és fuvardíjak, vámok és azokkal együtt esedékes egyéb köztartozások, fogyasztási adók, illetékek, fekbérek, elő- és utánvételek és egyéb terhek előlegezése és a felektől való beszedése; 5. Az átvett áruk esetleges elárverezése; 6. Egyes esetekben az átvett áruk bizományi eladása és szállítmányozása; 7. Az átvett áruk súlyának megállapítása és mintavétele; 8. Közraktári jegyek kibocsátása; 9. Különleges üzemek céljaira egyes tároló helyiségek és helyek bérbeadása; 10. A beraktározott gabona és egyéb áruk reexpediálása; 11. Megrakott hajók teleltetése. A 2., 5., 6., 7. és 9. pontban felsorolt műveleteknél, amennyiben az áruk vámáruk, a vámárukra előírt eljárást kell követni." Az üzletszabályzat eleve megkülönböztetett belföldi forgalomban számba jövő vámmentes műveleteket és vámolás alá eső forgalmat. Ezt bizonyítja a Fővámhivatali Kirendeltség jelenléte a kikötő területén. A kikötőben szintén ezt a kettősséget juttatják érvényre. 1928-ban a vámáruk kezelésére szolgáló helyiségek a következők: a gabonatárház I. emeletének néhány helyisége, egy különálló raktárhelyiség az áruszín mellett a nyugati oldalon. Tömegáruk számára nyílt rakterületet tartanak fenn. A megérkező vámárut a vámhivatal emberei fogadják, akik ellenőrzik az árulajstromot, amelyet határátlépésnél a hivatal kiállított, és az ő jelenlétükben történik a beraktározás. Amennyiben belföldi vámáru kerül a kikötőbe, akkor a 28 OLZ 863. Üzletszabályzat és módosításai 1928, 1935-1942.