Századok – 1989

Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125

CSEPELI SZABADKIKÖTÓ 1928. ÉS 1940. KÖZÖTT 133 összes budapesti állomásokkal egyenlő elbánásban részesiiljenk. Kérik a gabonatárháznak vasúti, és a hajóállomásnak budapesti teljesítőhelyként való elismerését. A gabona és őrlemények tekintetében a magyar államvasutak a 123 955/1928. VIII. sz. rendelettel egyenlősítette a kikötőt a többi pályaudvarral való forgalmában, „Budapest-Közraktár" elnevezés alatt.2

2 A „Budapest-Kitérő" állomás helyét már 1922-ben kijelölik/5

Ez vasúti küldemények fogadására, illetve feladására szolgál. Hajós küldemények részére, a hajóstársaságokkal egyetértésben az államvasutak hozzájárulásával „Budapest-Kikötő" néven elszámolóhelyet létesítenek. Az említett kikötők rendelkeznek azokkal a vasúti és hajózási tarifális kedvezményekkel, amelyekkel eddig csak a budapestiek rendelkeztek. A Tőzsdetanács végül is hozzájárul a kikötőnek elszámolóhelyként való elismeréséhez. 1929. január 3-án közli a kikötő vezetőségével, hogy az Áruüzleti Szokások Általános Határozatainak 21. §-át módosítja olyképpen, hogy az üzletfelek az árut a Budapesti Vámmentes Kikötő raktáraiban is átadhatják.2 Az üzlet lebonyolítását egyszerűsíti a postatakarékpénztár csekkszámlanyitása a kikötő üzem részére, majd az önálló postahivatal - „Budapest 88" - felállítása a kikötő területén. A kikötői igazgatóság kéri a pénzügyminisztertől - tekintettel a vállalat közraktári üzem szerepére - az önálló vámraktár és fővámhivatali kirendeltség létrehozását. A kereskedelem gyors lebonyolítása érdekében, amikor a kikötő mint kereskedelmi vállalat a cégjegyzékbe hivatalos bejegyzését kéri - mint Budapest Vámmentes Kikötő - egyúttal kérvényezi, hogy a betárolt gabonára előleget fizethessenek ki a beraktározó ügyfeleknek, hasonlóan a különféle pénzintézetek jogköréhez, azaz warrant üzletet is folytathasson.25 Az említetteket betetőzi a főváros törvényhozása, amelynek értelmében a csepeli kikötő egész területét a fővároshoz csatolják."6 A nehézségekkel megküzdve a kikötő tulajdonképpen többet nyert egyszerű paritásnál, hiszen nagyobb előnyhöz jutott a többi fővárosi vállalatnál. Azzal, hogy díjszabásban a teljes paritást élvezte, a kikötő modern felszerelése révén az üzletfeleknek olcsóbbá, gazdaságosabbá tette a szállítást és az üzlet lebonyolítását, mint bárhol másutt Budapesten. A vámmentes kikötőben nem kellett parti szállítási és építési pótdíjat fizetni. A vámmentes kikötő a 4490/1928. M. E. sz. alatt kiadott rendtartás, továbbá a Kereskedelemügyi Minisztérium 1928. október 16-án kelt 112 458/XII. sz. rendeletével jóváhagyott raktári vállalati üzletszabályzat és díjszabás alapján fejti ki működését.27

Mintául a Leszámítoló és Pénzváltó Bank közraktárak és a fiumei közraktárak első világháború előtti szabályzata szolgált. Az így elkészült szabályzat 22

OL Z 863. Üzletszerzés és propaganda. 23

PML PPSKK alispáni iratok. IV. 408. b. közigazgatási iratok. 24

OL Z 863. Határidőüzleti teljesítőhelyek... 25

OLZ 863. Cégbejegyzési iratok 1929, 1936. 26

A m. kir. Budapesti Vámmentes Kikötő jelentése az 1929/30. költségvetési évről. 18. 27

OL Z 863. Pénzügyi iratok 1931.