Századok – 1989
Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125
132 ВЕКЕ MARGIT Petróleumkikötő. A Nagy-Dunához csatlakozik, de teljesen külön bejárattal -tűzveszélyessége miatt. Nagysága 120x300 m. Ipari kikötő. A soroksári ág Csepel-szigeti részén képezték ki a mintegy 1000x50 m-es medencét. A Gonda-féle tervben eme oldalon nem szerepelt külön kikötő, csak a soroksári ágban. Ennél a kikötőnél különféle ipari vállalatok letelepedésére számítanak. Ferencvárosi helyikikötő. Nincs teljes mértékben kiépítve, de folyamatban van a soroksári ág kikötőmedencévé alakítása, amint az az első tervben megfogalmazást nyert. A főváros helyi kikötője ez és fővárosi finanszírozással épül továbbra is. Ezzel megoldódik az a probléma, amit a főváros ellátása jelent a környező községek bevonásával."1 ' 1928. október 20-án ünnepélyes keretek között megnyitják és átadják rendeltetésének a vámmentes kikötőt. Budapest és Magyarország ezzel legnagyobb, legmodernebb kikötőjéhez jutott. A kikötő üzemi tevékenysége és további építkezése Az üzemi élet megindulása A Budapest-Csepeli Nemzeti Kikötő, mint vámmentes kikötő megnyitása után aligha foglalkozhattak intenzíven az üzlettel, hiszen a szervezés, az ügyvitel naprakész, megoldásra váró feladattá vált. A kemény tél még kedvezett is ennek a belső munkának, a forgalom és a hajózás rovására. így volt idő a berendezések kipróbálására. a hiányok pótlására. A kikötő nehéz helyzetben volt. Akadtak, akik pesszimistán ítélték meg a kikötő jövőjét. Távol fekszik - úgymond - a budapesti pályaudvaroktól, nehéz körülmények között lehet a szállítást lebonyolítani, drágább a vasúti díj, városi vámot, s ki tudja még mit kell fizetni az ügyfeleknek. A kikötő léte azon múlt, hogy ezeket az akadályokat el tudja-e gördíteni útjából, és ugyanolyan, ha lehet, még jobb feltételeket képes-e biztosítani kereskedelmi partnerei számára vagy sem. Megnyitáskor a korszerű raktárak, gépi berendezések és felszerelések voltak azok, amelyekkel sem a budapesti, sem más dunai kikötők nem rendelkeztek. Ennyiben előnyben volt a vámmentes kikötő. Az idő azonban sürgetett az említett akadályok elhárítására. Még 1927-ben tárgyalások folynak a kikötő és az Értéktőzsde képviselői között annak érdekében, hogy a vállalatot felvegyék a határidőüzleti teljesítőhelyek körébe.-' Frey Kálmán tőzsdei képviselő nem deklarálhatja teljesítőhelynek a kikötőt, mivel az üzletfeleket nem hozhatja hátrányos helyzetbe. Szükséges tehát, hogy a raktárak mielőbb elkészüljenek, a forgalomnak adják át, valamint hogy a vasúti és hajózási fuvarokban ne legyen különbség Budapest és a kikötő között. A kikötő díjszabás tekintetében nem élvezi a paritást, ezért a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz fordulnak, hogy járjon közbe annak érdekében, hogy az 20 OL Z 863. Üzletszerés és propaganda. 21 OL Z 863. Határidő Üzleti teljesítőhelyek körébe felvétel 1927, 1929.
