Századok – 1989

Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125

CSEPELI SZABADKIKÖTÓ 1928. ÉS 1940. KÖZÖTT 127 vállalkozásnak bizonyult.8 A kikötőépítkezésnél tehát fontos szerepet kap a közrak­tári intézmény. Alkalmas helyet kell találni, ahol modern, minden igényt kielégítő kikötőt épít­hetnek. A megépítendő Duna-Rajna-Majna-csatorna hálózatába a magyar gazdasá­gi élet szempontjából fontos tisztántúli területeket a megépítésre váró Duna-Tisza­csatornával lehetne bekapcsolni. A választás a fővárostól délre terülő Csepel-sziget északi csúcsára esik. Földrajzi és gazdasági szempontból elhelyezkedése kitűnő. A Duna Európa egyik legnagyobb vízgyűjtője, ezért a part menti államok kereskedel­mét képes biztosítani, továbbvinni. A Duna menti államok sorra építik és fejlesztik kikötőiket, és ezekhez fel kell zárkózni a magyar kikötőépítésnek, hogy ne marad­janak le mögöttük. Budapest a Duna révén összeköttetésben áll tengerekkel, s mélyen fekszik a szárazföld belsejében, így képes tengerentúli kereskedelmet lebonyolíta­ni. A kikötő gazdasági érdekeket szolgál, ha átrakási, szállítási és tárolási adottsá­gai megfelelőek. Az ország közlekedési útvonalai szerencsésen a fővárosba futnak. A fővárosba és még nem Csepelre. A kikötőépítés pontos helyét az döntötte el, hogy beépítetlen szabad terület Budapest közelében Csepel-szigeten volt. Szükségessé vált a soroksári Duna-ág rendezése, hajózásra alkalmas vízszint biztosítása és kikö­tés számára megfelelő rakpartok építése. Helyet kell biztosítani a kapitalista vállal­kozók letelepedésére, és üzleti szempontból vonzóvá kell tenni a kikötőt. Kérdés, mennyiben tud majd a kikötő ezen követelményeknek eleget tenni. A kikötő konkrét tervezésének gondolata az elmúlt század végére érlelődik meg. 1896. december 5-én a minisztertanács döntése alapján a kereskedelmi kikö­tő tervének elkészítésével Gonda Béla mérnököt bízták meg.9 A kikötőt oly módon kellett tervezni, hogy a ferencvárosi teherpályaudvart is bekapcsolhassák a forga­lomba. Az általános irányelvek között olyanok találhatók, amelyek alapjában véve megmaradtak a többi tervezőnél is. Pl. az összes tömegáru raktározásáról, gyors el­szállításáról a közút, vasút és hajóút összehangolásával kell gondoskodni. Ehhez te­herpályaudvar szükséges. Tranzit-kereskedelem számára vámmentes szabadkikötőt kell fenntartani. Ipari kikötőre égetően szükség van. Végül, mindez modern gépi be­rendezéssel és felszereléssel legyen ellátva. A nagyszabású terv 1905-re készül el. Gonda Béla aprólékosan tanulmányozta, hogy Budapest milyen szerepet tölt és tölthet be a többi dunai államok között. Felis­meri, hogy fővárosunk Európa elsőrangú nemzetközi kereskedelmi és ipari empó­riuma lehetne, megfelelő feltételek biztosításával. Rámutat a hiányosságokra. Rak­partok épültek ugyan - összesen 10 762 fm hosszúságban -, de nem elégítik ki sem a kereskedelem, sem a raktározás igényeit. A hajózást fejleszteni kell, hiszen ön­költsége alacsonyabb a vasúténál. Gonda tervében a medencék mindegyike a nagy Duna-ágból torkollik közös bejárattal, és a soroksári ág egyetlen nagy kikötőme­dencét képez. 3 kikötőmedence készül kereskedelem számára a Csepel-sziget észa­ki részén. Itt helyezik el a szénkikötőt, a soroksári oldalon pedig a nagyszabású teherpályaudvart. E medencénél kap helyet a szabadkikötő, amely a nemzetközi for-8 Adatok a budapesti kereskedelmi kikötő kérdéséhez. II. k. Bp. 1911. 44. 9 Id. Gonda Béla: A budapesti kereskedelmi kikötő. Bp. 1908.

Next

/
Oldalképek
Tartalom