Századok – 1989
Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125
128 ВЕКЕ MARGIT galom részére biztosítaná a gyors lebonyolítást. A tervben 2 ipari és 1 hajógyári medencét szerepeltet a tervező, mindkét oldalukon ipartelepekkel. A terv kivitelezésére ilyen formában nem került sor. Bírálták, egyrészt mert a soroksári Duna-ágba csak kis hajók juthattak be és azok is csak zsilipeléssel, másrészt mert a nyílt Duna menti medencék eliszapolással fenyegettek. Ugyanakkor igen költséges a kivitelezése. A terv zsenialitását bizonyítja, hogy a későbbi tervezők valamilyen formában egy-egy részletet felhasználtak belőle. 1907-ben a Hajózó Csatornák Tervező Irodájának vezetőjét, Hoszpotzky Alajost kérik a terv átdolgozására. Két változatban készül el a terv, mindkettő teljesen a soroksári Duna-ágba helyezi a kikötőt, és inkább a pesti területeket veszi igénybe, mint a szigetet. Az egyik változatban egyetlen nagy medencét képezne a soroksári ág északtól a gubacsi zárógátig. A bal partján helyezik el a gabonaraktárakat, külön a szénrakodót, a tutaj- és fakikötőt. A másik változat jóval költségesebb lenne. A kereskedelmi medence két hosszanti medencéből állna, és közéjük, valamint a sziget felé lévő medence jobb oldalára tervezik a raktárakat és a hajógyárat. A másik medence végében a tutaj- és fakikötőt, a medence bal partján a szénrakodót, továbbá a teher- és rendező-pályaudvarokat helyezik. A pályaudvarok a pesti oldalon kapcsolódnak be a vasúthálózatba. Itt a hangsúly a vasúti forgalomba kapcsolás egyszerűségén van. Ez a terv a Gonda-féle elképzelésből a soroksári Duna-ág részletét veszi alapul és fejleszti tovább. Egyik tervnél sem szerepel különálló kikötő olaj számára. A soroksári Duna-ág rendezésének továbbfejlesztése szintén fontos volt a kikötő építéséhez. Ezt 1904-ben törvényhozás tette lehetővé, az érdemi munkát azonban 1910-ben kezdte meg a Soroksári Duna-ág Rendezési Munkálatainak Kirendeltsége a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alatt. A kikötő építésében érdekelt fél a Kereskedelemügyi Minisztérium is. Az első világháborúig elkészült a soroksári Duna-ág felső torkolatának elzárása a sziget északi csúcsán, és Ráckevénál a vasszádfalas duzzasztógát, hogy ezzel állandó vízszintű hajózható medencét biztosítsanak. Ezzel egyidőben mederkotrásokat hajtottak végre. Megtörtént a kikötő céljaira kijelölt területek kisajátítása és ármentesítése 1000 kat.hold mennyiségben. Az építési munkák sürgetésében nagy érdemeket szerzett Kvassay Jenő, az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetője. A kikötőépítési terv átdolgozása az építkezéssel egyidőben tovább folyik. Figyelmet érdemelt a Kereskedelemügyi Minisztérium fennhatósága alatt működő Kikötő Tervező Iroda 1906-tól (később Kikötő- és Csatornatervezési Iroda).1 2 Előzőleg, 1905-ben létrehozták a Hajózó Csatornák Tervező Kirendeltségét, amely a Duna-Tisza-csatorna addigi munkálatait fogta össze a Földművelésügyi és Kereskedelemügyi Minisztériumok részéről. 1914-ben elkészült a kereskedelmi és ipari kikötő terve.1 3 A medencék a soroksári ágból indultak ki, számszerint 3 kereskedel-10 ld. Adatok a budapesti kereskedelmi kikötő kérdéséhez. II. k. Bp. 1911. 11 Sajó Elemér: A budapesti kereskedelmi kikötő munkálatai. Vízügyi Közlemények. 1923. IX. évf. I. sz. 12 Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772-1918). Bp. 1987. 266-267. 13 A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő. Bp. 1915. 15.
