Századok – 1988

Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III

350 ZÁVODSZKY GÉZA amerikai kongresszus számára szolgálatait felajánlja. Mint az ma már általánosan ismert, Kováts Mihály, aki volt francia huszár, porosz szabadcsapat vezér, lengyel konspiráns, mint az amerikai kolóniák felkelő hadseregének ezredese, a Pulaski légió lovasságának parancsnoka, 1779. május 11-én Charleston előtt hősi halált halt.39 A református vallású Kováts jelen tudásunk szerint 1724. augusztusában született Karcagújszálláson (ma Karcag), valószínűleg szabad kun családban. Mint ismeretes, a középkorban kiváltságokat élvező Kis- és Nagykunságot, valamint a Jászságot a bécsi udvar 1702-ben elzálogosította a Német Lovagrendnek. Karcag lakói a Habsburg-zsoldban pusztító rácok elől 1704-ben Rákóczi védőszárnyai alá menekültek. Lakóhelyükre csak a szatmári béke után térhettek vissza.4

0

A következő évtizedeket az elveszett privilégiumok visszaszerzéséért folytatott harc töltötte ki. Kováts Mihály gyermekéveit ebben a légkörben élte meg. Kuruc reminiszcenciái — ha egyáltalán kihunytak — 1741-ben, a francia szolgálatban harcoló Bercsényi-huszárokkal történt — fegyveres — találkozást követően feléledhettek. Lengyel kapcsolatai, melyek csaknem két évtizeden át, haláláig fönnmaradtak, elmélyítették antiabszolutizmusát és ellenszenvét a felségjogok köntösébe öltöztetett idegen hódítás vagy elnyomás minden megnyilvánulásával szemben. Franklinhoz írott, idézett levele férfiasan tartózkodó, s csak olyan közléseket tartalmaz, amelyek a címzett számára is jelentéssel bírnak. Mégis kiolvashatni belőle Kováts klasszikus mintákon értelmezett eszményeit. („Az aranyszabadságnak nem sárarany az ára. A szabadságért harcbaszállók régente a haza atyáira hallgattak.") Az „áldásthozó Gyűlés", nem kétséges, a rendi képviseleti intézmények képét ölti. Szabadságáért, és „József (II. József) kárára" kész egész magát feláldozni. Figyelemre méltó azonban, hogy noha más helyzetben másképp járt el, e levelében nem igyekszik magát előkelő származásúnak feltüntetni, hanem „Selfmademan" voltát hangsúlyozza: „...a legalsó rendfokozatból a főstrázsamesteri rangig emelkedtem föl (a porosz hadseregben); de nem véletlenül, hanem inkább katonai erényeim alapján... a szolgálati fegyelem igen szoros betartása révén..."41 Kováts Mihály mellett más magyar vagy magyar származású katonák is részt vettek az amerikai függetlenségi háborúban, de mert döntésük nem hazai közegben született, és mert szerepvállalásuk a kortárs Magyarországon visszhang nélkül maradt, személyükkel e helyen nem foglalkozunk.4

2 "Kováts Mihály pályafutásáról a legrészletesebb összefoglalás: Póka-Pivny Aladár—Zachar József: Az amerikai függetlenségi háború magyar hőse, Zrínyi, 1982. Ujabban: Zachar József. Kováts Mihály porosz kapitány, amerikai ezredes-parancsnok. In: Idegen hadakban, Magvelő, 1984. 327—365. 40

Vö.: Kiss József: A Jászkun kerület parasztsága a Német lovagrend földesúri hatósága idején, Akadémiai, 1979. 4l

Az eredeti az American Philosophical Library (Philadelphia) kézirattárában. A forrástörténeti áttekintést lásd: Zachar József: Kováts Mihály levele Benjamin Franklinnak 1777. január 13. Hadtörténeti Közlemények 1979. 2. sz. Pontos magyar fordítás még Póka-Pivny-Zachar i.m. 99—100. és Zachar i.m. 345— 355. 42

Pollereczky János őrnagy, korábban Chamborant huszárezredbeli kapitány, a „Lauzun-légió" könnyűlovasságának parancsnoka, vö.: Zachar József: Pollereczky János őrnagy az amerikai függetlenségi háborúban, Hadtörténelmi Közlemények 1980. 2. sz.; Benyovszky Ferenc (B. Móric öccse) hadnagy, a Lauzunlégióból kikülönített buszárosztag élén, vö.: Zachar József: Az amerikai függetlenségi ünnepségek magyar vonatkozásai, Honismeret 1982. 4. sz. Bár a francia segédhadakban harcolt tengerészek és katonák névjegyzékét