Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 351 A függetlenségi harc idején, csaknem két évvel Kováts Mihály után immár egy magyarországi polgári értelmiségi, szakjában tudós férfiú keresett és talált személyes kapcsolatot Franklinhoz, aki 1778-tól hivatalosan is az Egyesült Államok követe Franciaországban. Zinner (a Magyar Hírmondóban Czinner4 3 ) János, mint maga írja, a „budai császári és királyi akadémia elöljárója"4 4 , majd — 1780-tól — a kassai királyi akadémián a statisztika és az egyetemes történet tanára, előbb (1778. október 26-án kelt) levélben fordult Franklinhoz, s miután sikerült érintkezésbe lépnie vele, huzamosabb ideig Párizsban tartózkodott. A kapcsolat megteremtésében bizonyára segítségére voltak szabadkőműves-összeköttetései.45 Zinner lépéseit nem pusztán Franklin személyének vonzereje inspirálta. Amikor William Lee, az Egyesült Államoknak a német birodalom területére küldött megbízottja 1778. május 24-én Bécsbe utazott, Zinner Budáról azonnal oda sietett, de Lee, akit az udvarnál nem fogadtak, időközben már eltávozott. Franklinnak Zinner azt írja: „...nem tudom elmondani Önnek, micsoda örömet érzek, amikor az önök haladásáról hallok vagy olvasok Amerikában. Hogy az igazat megvalljam, én Önökre és az Önök köztársaságának minden vezetőjére úgy tekintek, mint angyalokra, akiket az ég küldött, hogy az emberiséget vezessék és vigasztalják." A levél többet tartalmaz, mint az udvariasság lelkesedésig fokozott megnyilvánulásait. írója félmondatokkal jelzi valóban naprakész tájékozottságát az európai politikai viszonyokban, s ami Amerikának a Habsburg-birodalommal szemben követendő politikáját illeti, a segítségét is fölajánlja. „Ha bármi módon segítségére lehetek, csak egy szavába kerül, és én leszek a legboldogabb. Vannak ismeretségeim Magyarországon, és van igen sok Bécsben" — olvassuk. Zinner a levélben segítséget, további adatokat kér két készülő, amerikai tárgyú, latin nyelvű munkájához (Notitia Historica de Coloniis Foederatis in America; De Viris Illustribus Americae). A függetlenségi harcról a levél megírásakor már kiterjedt ismeretek birtokában van. Washington mellett említi Hancock, Putnam, Gates, Charles Lee és Arnold nevét. Az összegyűjtött anyagot Franklintól kapott anyagokkal kiegészítve, a nagyobb publicitás kedvéért, a felvilágosodás szellemének is jobban megfelelő élő nyelven, németül jelentette meg 1782-ben, de a Habsburg-birodalom határain túl, Augsburgban, Merkwürdige Briefe und Schriften... címmel.46 A munka mintegy 70 hosszabb-rövidebb kiadták, adatok hiányában éppen a Lauzun-légió és az abban „sous la dénomination de volontaires étrangers de Lauzun" szolgáld huszársvadron névsorát nem lehetett összállítani, noha a megnevezés hangsúlyozza az „idegen" szót. A „Tasci" (Tassi? Tassy?) nevet Pulaskinak Trentonból 1778. jan. 20-án Washingtonhoz írott levelében már Pivány észrevette és aláhúzta. Vasváry Ödön kéziratos hagyatékában: de Bessenay, D'Almas (Almásy?), François Belay (Bélay Ferenc?). Somogyi Könyvtár Kézirattára, Szeged, Vasváry gyűjt., Kováts Mihály I. fasc. A „Belay" név Pollereczky 1825. július 12-én az amerikai Dresdenból keltezett folyamodványában is szerepel, kérelmek elkészítéséért pénzzel tartozott neki. Vö.: Zachar József: Pollereczky János... i.m. 309. "Magyar Hírmondó 1780. 80. (okt. 4.) 649. A híradás Zinner és mások egyetemi, ill. akadémiai tanári kinevezéséről szól. A névsorban Zinner mint pap szerepel. Ez az egyeden ilyen értelmű egykorú utalás. "Zinner levelét lásd: Sparked, Jared: The Works of Benjamin Franklin. Boston, 1836. Vin. 30—304.; ill. magyarul: Gál István: Zinner János kassai professzor, Benjamin Franklin barátja és amerikai függetlenségi dokumentumgyűjteménye 1782-ból. Irodalmi Szemle (Pozsony), 1970. 10. 938—942. 45 Vö.: Gál István: i.m. 940. ^Merkwürdige Briefe und Schriften der berühmten Generäle in Amerika, nebst derselben beygeftigten Lebensbeschreibungei Augsburg, 1782. írásban elsőként - Rácz-Rónay Károly szóbeli közlése nyomán — Pivány Jenő említi Magyar—amerikai történelmi kapcsolatok... c. munkájában.
