Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
550 TÖTH SÄNDOR LÄSZLÖ éves együttharcolást és Levedi kazár házasságát. Ezeknek az eseményeknek a pontos idejét azonban nem ismeijük, bár számos kísérlet történt datálásukra. Joggal feltételezhetjük azonban, hogy a fenti események terminus post quemje a 830-as évek, mert ekkor jelennek meg a magyarok (Ungri) az írott forrásokban.41 Ha a konsztantirtoszi leírás sorrendjét, Levedi és Árpád kortársként való szerepeltetését hitelesnek vesszük, a 38/j9_3i-ben említett besenyő támadás legkorábban a 9. század második harmadában játszódhatott le, esetleg később. A bizánci császár szerint a besenyőktől elszenvedett vereség következtében egy magyar csoport Perzsia vidékére költözött. Arab és örmény források szólnak a szavárdokról, akik a Kaukázustól délre, a Kur folyó vidékén laktak. Ezek 750 előtt, valamint hosszú szünet után 854-től kezdve szerepelnek a forrásokban.42 A sporadikus adatok nem engedik meg, hogy egyértelműen eldöntsük, vajon a 854-től újra felbukkanó szavárdok utódai-e a 750 előtt ott élő szavárdoknak, vagy pedig egy új (magyar? ) betelepülésről van-e szó. Azt a lehetőséget sem lehet kizárni, hogy magyar csoportok csatlakoztak egy már régebben ott lakó néphez, és felvették annak nevét.4 3 A kazár-besenyő és a magyar—besenyő háborút tehát csak feltételesen lehet összekapcsolni a szavárdok 854-től való ismételt feltűnésével, így a 38/j3 1 -ben leírt események pontos datálása komoly nehézségekbe ütközik. Kronológiai alapon azonban nem lehet kizárni egy 830-as évek utáni, 854 előtti magyar-besenyő konfrontációt, amelynek eredményeképpen magyarok kerülhettek a Kur folyó vidékére.44 A 38. fejezet másik, már idézett passzusában (38/55-65) szintén nem található ugyan évszám, a háború leírása közvetett módon mégis segíti a datálást. A bizánci császár megemlíti, hogy a besenyő támadás után a magyarok szállásterületet kerestek, és Nagy Moraviát foglalták el. így ez a háború bizonyosan a 895—896-ra tett honfoglalás közvetlen előzményének tekinthető A datálást segíti az a megjegyzés is, hogy Árpád fejedelemmé választása után .„néhány" évvel (дета Sé ти>а<г XPÓVÓIK;) támadtak a besenyők. Az esemény időpontját ugyan nem ismeijük pontosan, de a bolgár háború idején (894—896) Árpádot már a türkök (magyarok) egyik fejeként említi egy bizánci forrás.4 5 Feltehetően 41 A magyarok említésére 1. MEH. 88, 104-106, 123-124.; a magyar törzsszövetség ekkor való megalakulására 1. Kristó Gy.: Levedi. 33-37. 4 2 Marquart, ].: Streifzüge. 36-40.; Macartney, С. A.: The Magyars. 87-90.; Németh Gy HMK. 316-317.; Czeglédy К.: IV-IX. századi, 43-44. *3 Korábban a 889-re datált besenyő támadás következményének tartották a magyarok kettészakadását, 1. pl. Czeglédy K.: A magyarság. 119-120. ;a szavárdok korábbi jelenlétére utal a Kur vidékén pl. Marquart, ].: Streifzüge. 37.; a 750 eló'tti szavárdok és a DAI szavartoi aszfaloi (magyarok) azonosítására vö. 13. és 19. jegyzet; a 854-től szereplő szavárdok a Konsztantinosznál említett elszakadt magyar néprész, 1. Thúry 1897. 325.;Boba I.: Nomads, Northmen and Slavs. Eastern Europe in the Ninth Centruy. The Haque 1967. 115-116.; Golden, P. В.: Khazar Studies. An Historico-Philological Inquiry into the Origins of the Khazars. Vol. I. Bp. 1980. 78.; Czeglédy K.: Árpád és Kurszán. 52. Utóbbi szerint meg kell különböztetni a 854-es szavarti aszfali (magyar) és a korábbi szavir (kazár) betelepüléseket Dél-Kaukáziába.; 1. még Kristó Gy.: Levedi. 104.; a magyar-szavárd azonosítást elvette Moór E.: A Kaukázuson túli állítólagos „szavard-magyarok" kérdéséhez. Századok 105 (1971), 961-965.; Toynbee, A.: Constantine. 424-425.; Artamanov, M. I: Isztorija. 349.; Györffy Gy.: Legenda. 108. 44 Czeglédy K.: Árpád és Kurszán. S2.;Kristó Gy.: Levedi. 104. 45 ÁMTBF. 59.; MEH. 106.
