Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
AZ ETELKÖZI MAGYAR -BESENYŐ HÁBORÚ 551 ez előtt történt fejedelemmé választása és ezután, meg nem határozható idő elteltével46 törtek rá a besenyők a magyarokra, és űzték el őket Árpáddal együtt. így e passzus alapján a besenyők támadását nagyjából 894-896 közé tehetjük. A 40. fejezet alapvetően fontos a magyar—besenyő háború datálását illetően. Évszámmal ugyan itt sem találkozunk, de Konsztantinosz olyan eseményekkel kapcsolja össze a besenyők támadását, amelyek ideje más források segítségével viszonylag pontosan meghatározható. A Simeon bolgár cár (893-927) által indított bolgár—bizánci háborúról van szó, amelybe Bizánc oldalán a magyarok is bekapcsolódtak. VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (886—912) Nikétasz Szkléroszt a magyarokhoz küldte, hogy a bolgárok elleni harcra felfogadja őket. A bizánci követ a Dunánál — minden bizonnyal az etelközi magyar szállásterület délnyugati határát jelentő Al-Dunánál,4 7 vagy legalábbis ahhoz közel — találkozott Árpáddal és Kurszánnal, akikkel megegyezett a bolgáriai hadjáratban.4 8 A DAI leírása szerint a magyarok sikeres bolgáriai kalandozása után következett be a bolgárokkal szövetséges besenyők támadása. így a besenyő—magyar háborúra nagyjából a magyarbolgár háború idején, vagy nemsokkal azután kerülhetett sor. Magyar-bolgár harcokat a Fuldai Évkönyvek 895-ben és 896-ban is említenek. A 895-ös évnél csak egy rövid bejegyzés található erről, amely szerint a magyarok (Ungri) „megrohanták a bolgárok I határait, de azok megelőzték őket, és seregüknek nagy részét leölték".4 9 A 896-os évnél jóval részletesebb leírást olvashatunk a bolgár-bizánci háborúról, a bizánci-magyar szövetségről és a magyarok kezdeti bolgáriai győzelmeiről, majd vereségéről.5 0 A történeti kutatásban Pauler Gyula óta az az uralkodó álláspont, hogy a magyarok nem kétszer támadták meg a bolgárokat és szenvedtek tőlük vereséget, hanem mindkét tudósítás ugyanannak az eseménynek (a bolgáriai kalandozásnak) az eltérő részletességű, különböző forrásból származó leírása. A második, bővebb tudósítás valószínűleg az Arnulf császárhoz küldött bizánci követtől, Lázár püspöktől származik.51 A kutatók a magyarok bolgáriai hadjáratát Georgius Monachus Continuatus közvetett adatai alapján 894-re, 44 A konsztantinoszi kifejezés helyes értelmezésére 1. Kristó Gy.: Levedi. 128-129. Ö a „néhány év múlva" helyett az „egy bizonyos idő múlva" fordítást ajánlja. 47 Már Pauler Gy. hangsúlyozta (Még egy szó a Millenariumról. Századok 15 (1881), 750.), hogy a bizánciak még a régi (etelközi) szállásterületen tartózkodó magyarokat hívták a bolgárok ellen segítségül. Gardizi szerint a magyarok látják a nándorokat (bolgárok), amikor „a (Duna) folyó partján vannak", 1. MEH. 88.; az Árpáddal és Kurszánnal való találkozás színhelyét az Al-Duna vonala mentére, a Havasalföldre tette Kristó Gy.: Levedi. 175-176. - Véleményem szerint a Duna deltája közelében, a Dnyeszter és a Prut folyók torkolatához közel történhetett az esemény. Ebből arra (is) következtethetünk, hogy a két érintett főnök törzse a Dnyeszter, Prut és Szeret folyók vidékén lakhatott, ezért egy Bulgária elleni kalandozó akciónál elsősorban ezek a törzsek jöhettek számításba (vö. Tóth S.: Kabarok (kavarok) a 9. századi magyar törzsszövetségben (a továbbiakban: Kabarok.). Századok 108 (1984), 110.). 4 8 L. 44. jegyzet. 4 9 Gombos 1.132.; MEH. 211. 50 Gombosi. 132-133.; MEH. 211-212. "Pauler Gy.: MNTSZI. 150. 1. 61. jegyz. : Macartney, C. A.: The Magyars. 185- 186.; Györffy Gy.; A honfoglalásról. 8-9.; Kristó Gy.: Levedi. 196-197.; két különböző bolgár-magyar háborút tételezett fel Salamon F.: A kútfőkritika és a Millenium írója. Budapesti Szemle 1883.108-109.
