Századok – 1988
Tanulmányok - Potkowski Edward: A középkori lengyel írásbeliség 791/V–VI
800 EDWARD POTKOWSKI ső darabja, amit nem politikai vagy propagandisztikus meggondolásból, s nem is vallásoktatási célzattal írtak.37 A 12. századi Lengyelországban a fejedelmi udvar mecenatúrája mellett a főurak mecenatúrája is megjelent. A Piast-monarchiában a 12. században lejátszódó társadalmi folyamatok, amelyek körvonalai már all. században kirajzolódtak -az állam politikai erőviszonyainak megváltozásához vezettek. Ennek egyik megnyilvánulása volt a nagy főúri családok, mint például a Gryfitek, Awdaniecek, Labgdziek, Odrowjizok és még néhány más család mind erőteljesebb szerepe a politikai hatalomban. A tehetős rétegek politikai jelentőségének ez a megnövekedése kifejezést nyert a család dicsőségének hirdetésére szolgáló templom- és kolostor-alapításokban, ezek művészi kivitelezésében, és értékes liturgikus könyvekkel való ellátásában. A lengyel kultúrában újonnan jelentkező tendenciáknak egyik kifejező jelképe a strzelnei Szentháromság templom a 12. század végéről származó alapítási tümpanonja.38 A tümpanon Piotr Wszeborowic kujáviai palatinust ábrázolja felesége oldalán; a palatínus a templom modelljét tartja kezében, hitvese pedig könyvet. A lengyel világi főurak kulturális mecenatúrája kiterjedt az irodalmi tevékenységre is. Ezt tanúsítja a Piotr WTostowic palatínusnak, a befolyásos politikusnak, számos templom alapítójának és építtetőjének tetteit megéneklő költemény (az ún. Carmen Mauri), valamint a Nagylengyel Krónikában idézett Gesta Piotrkonis (Piotr cselekedetei), amely minden bizonnyal a fent említett strzelnoi templomalapító Wszebor vajda fia, Piotr palatínus nevéhez kapcsolható.39 A fejedelem és a világi nagyurak mecenatúráján jelentős a püspökök, a papság gazdag képviselőinek a templom alapításában és felszerelésében játszott szerepe a 12. századi Lengyelországban. A fejedelmi udvar, a világi és egyházi főurak a kultúra támogatásában játszott szerepe a 12. században kedvező feltételeket teremtett a lengyel könyvkultúra további fejlődéséhez. A világi papság létszáma is állandóan növekedett: ebben az évszázadban, két új püspökség is alakult, a pomerániai és a lubuski. Új kanonok-közösségek jöttek létre, újabb kolostorokat alapítottak - így a bencésekét, premontreiekét, reguláris kanonokokét, valamint a legnépesebbet, a ciszterciekét 0 -mindezek következtében a könyveket olvasók és használók köre megnövekedett. 37 Ez a mű (rövidített változatban) a 13. századból való Nagylengyel krónikában (Krónika Wielkopolska) található másolatban maradtd fenn, azonban már egy évszázadai korábban létezett írott formában - G. Labuda, Zródta, sagi i legendy do najdawniejszych dziejów Polski, Warszawa I960., 245-298. (itt a vita anyaga és további irodalom); B. Kürbisówna, Dziejopisarstwo wielkopolskie XIII i XIV wieku, Warszawa 1959., 153-160. 38 K. Mpczewska-Pilch. Tympanon fundacyjny z Olbina na tie przedstawien о charakterze donacyjnym, Wroclaw, 1973., 34—41. 39 _ A későbbi változatban, töredékesen fennmaradt Carmen Mauril M. Plezia rekonstruálta, Cro-nica Petri comitis Poloniae wraz z tzw. Carmen Mauri, MPH, Series nova, III. kötet, Krakow 1951. Gesta Poitrkonsis: B. Kürbisówna, Dziejopisarstwo wielkopolskie, 143—150. 40 T. Manteuffel, Papiestwo i cystersi, Warszawa 1955; T. Lalik, Pocz?tki kapituty wislockiej na tie ksztaftowania siç kolegiat polskich XII wieku (in:) Odkrycia w Wislicy, Warszawa 1963., 149-191.; S. Trawkowski, Miedzy herezja a ortodoksja. Rola spofeczna premonstratensów w XII wieku, Warszawa 1964.
