Századok – 1988
Tanulmányok - Potkowski Edward: A középkori lengyel írásbeliség 791/V–VI
A KÖZÉPKORI LENGYEL ÍRÁSBELISÉG 799 sa tájékoztat, amely a szláv országokban az egyik legrégibb könyvösszeírásnak tekinthető.35 A krakkói szellemi élet ezen értékes dokumentuma - a székesegyház kincstárának leltárával együtt - a már említett krakkói kézirat, a Collectio trium partium egyik üres lapjára lett lejegyezve. Érdekes képet kaphatunk belőle a székesegyházi könyvtár és a mellette működő iskola állományáról. Mint az a leltárból kitűnik, a krakkói székesegyház könyvtárában 1110-ben nemcsak számos liturgikus, biblikus és teológiai munkát, hanem antik és középkori iskolai auktorok műveinek egész gyűjteményét lelhetjük fel. Kánonjogi szövegek is szerepeltek itt, sőt a Leges Longobardorumnak két példánya is megvolt, ami az Észak-Itáliával való tudományos és kulturális kapcsolatokra enged következtetni. A krakkói katalógusban ötven kódex szerepel, bár a könyvtárban feltehetően több munka volt, hiszen az ilyen jellegű középkori leltárak csak a címadó szövegeket sorolták föl. Számszerűen nem volt ez imponáló könyvgyűjtemény, de a művek kiválasztása az egyházi és állami feladatok ellátására előkészítő krakkói iskola magas színvonalát bizonyítja. 3. Mind a 12. század könyvkultúrája, mind pedig a művészetek pártolása terén a későbbiekben jelentős szerepet játszott a fejedelmi udvar mecenatúrája. Az udvarnak szüksége volt művelt, írástudó - a politikai, diplomáciai és jogi ügyekben járatos - szakemberekre, akik eligazodtak az okiratkészítés szabályaiban és a politikai levelezés szokásaiban. Ezeket a feladatokat a fejedelemudvari papok látt ták el, a kancellár vezetésével. A felső papság (a püspökök és káptalanjaik) számára a fejedelmi udvar volt a világi hatalom képviselőivel való politikai és szellemi együttműködés területe. Végül pedig a történetírásnak a monarchikus hatalom által való pártolása révén e tudomány képviselői számára az udvari környezet biztosította az uralkodó elittel, a gyakorlati politika képviselőivel való találkozás lehetőségét. Az udvarnak ezen kulturális funkcióit jól szemlélteti Gall Anonymus krónikája,3 6 amely az első Piast uralkodók alatti Lengyelország történetének legkorábbi teljes feldolgozása. A krónika Ferdeszájú Boleszló udvarában keletkezett (közvetlenül 1113 után) és mind irodalmi formáját tekintve, mind pedig a tények kiválasztását illetően politikai írásmű, amely a fejedelmet és családját, vagyis a Piast dinasztiát dicsőíti. Gall Anonymus inspirátorai a fejedelem nagy műveltségű tanácsadói, vagy a Ferdeszájú Boleszlót támogató főurak voltak, közülük is elsősorban a nagynevű Awdaniec nemzetségből származó Mihály kancellár. Majd fél évszázaddal később keletkezett Szandamériai Henrik, vagy Igazságos Kázmér wiálicai udvarában az az irodalmi mű, amely a tynieci Walgierz és wiálicai Wislawa történetét dolgozza fel, és az aquitániai Waltherről (Walthariusról) és Helgundáról szóló nyugat-európai költeményen alapul. Ez a szórakoztatásra szánt hazai szépirodalom el-35 Megjelent: MPH, I., 3770. Az inventárium részletes elemzését - a fennmaradt kéziratok feltüntetésével - A. Vetulani készítette: Le plus ancien inventaire d'une bibliothèque polonaise, Cracovie 1971. M. Piezia, Krónika Galla na tie historiografii XII wieku, Kraków 1947; G. Labuda, Miejsce powstania kroniki Anonima Galla (in:) Prace z dziejów Polski feudalnej, Warszawa I960., 107-121.; B. Kürbisówna, Wiez najstarszego dziejopisarstwa polskiego z panstwem, 225-226.
