Századok – 1988
Tanulmányok - Banaszkiewicz Jacek: A tájbeli a társadalmi rend és a népi eredethagyományok egysége 769/V–VI
A TÁJBELI, A TÁRSADALMI REND ÉS A NÉPI EREDETHAGYOMÁNYOK 775 sége (még egyszer pontosítsuk a dolgot: az eredeti centrumhoz képest kijelölt négy iránypontű struktúráé) azt eredményezi, hogy a közösség társadalmi élete valamennyi legfontosabb kategóriájának reprezentánsává válik. A fennhatóság területi szétosztása négy részre egy középponttal - négy tartomány vagy körzet egy kijelölt centrummal - nemcsak térbeli rendet kényszerít a csoportra, hanem tartóssá teszi a két másik, legmagasabb értéket, a nép eredetének hagyományát és belső szervezetét. Azt a helyet, ahol megkezdődött és megszerveződött a közösség, az a nulla év határozza meg, amelyről W. Müller írt, az idő és a tér ezen a kivételes ponton kölcsönösen egymásba olvad.24 A központtól a négy világtáj szerint helyezkednek el a tartományok, mindegyikük a kozmosz egy részét jelképezi, de ehhez a jellemzéshez még egy tulajdonság járul. A térbeli elhelyezkedés teljességgel visszatükrözi a kozmikus rend eszméjét, majd áttevődik a társadalmi szervezet különböző nyelveire, köztük a társadalmi rétegződés nyelvére. Az irányokra és a hozzájuk tartozó tartományokra ránehezedik a társadalmi-szakmai szakosodás. Ilyen koncepció, ilyen elrendezés világos képét találjuk meg India és Írország kulturális hagyatékában.2 5 Az őt népről szóló védikus nézet ugyanennyi részre osztja az országot: északon helyezkedtek el a papok, délen a parasztok; a keletet a harcosoknak adták, a nyugat pedig a rabszolgáknak jutott. A közép természetesen a király és az istenek székhelye marad. A középkori ír közlések jól bizonyítják a sziget öt tartományra oszlását: Connacht, Ulster, Leinster, Munster és a középső - mint a neve is mutatja - Meath. Mindegyiket különleges tulajdonság jellemzi, és ily módon, nem pedig a konkrét társadalmi csoportok bennük való elhelyezkedése révén, az ország négy része kiegészíti egymást, és egésszé zárja egybe a konstrukciót, amelyet a közösség alkot. Észak (Ulster) a harccal kapcsolatos. Dél (Munster) kulcsszava a zene. Nyugat (Connacht) viszont a tudás, keletet (Leinster) a javak bősége, a siker jellemzi. Meath egyet jelent a királyiság fogalmával. Olyan meghatározások is ráillenek, mint az elsőbbség, a méltóság. Az eddig felsoroltakhoz hozzá lehet tenni a harmadik - a római - példát is, a négy irány és a hozzájuk képesti középpont struktúrájának alkalmazására.2 6 Romulus városa a Palatinuson a Roma quadrata nevet viselte. Kiemelt középpontot képezett a mundus, az áldozati gödör, mely Róma leendő falai vázlatainak rituális körülszántása előtt keletkezett. Nincs tudomásunk arról, hogy a város négy sarkának kijelölése nyomán ehhez alkalmazkodtak-e a megfelelő társadalmi csoportok. Bár vannak azt megerősítő adatok, hogy ezek bizonyos színekhez kapcsolódtak. Amint az indoeurópai kultúrkörből és azon kívül sok tanúbizonyság ismerteti, színekkel jelölték a fő világtájakat is, tehát nincs kizárva, hogy a római hagyomány-24 W. Müller: i. m. 27. 25 G. Dumézil: Apollon sonore...; J. H. Grisward: Archeologie de l'épopée médiévale. Structures trifonctionnelles et mythes indo-européens dans le cycle des Narbonnais. Párizs 1981. 42.; A. és B. Rees: i. m. 118.; H. Ludat: Farbenbezeichnungen in Volkernamen. Ein Beitrag zu asiatischosteuropäischen Kulturbeziehungen. Saeculum. II. köt. 1953. 148. Ld. W. Müller: i. m. 22. A négyosztatúság elvét tartja meg Dzierzwa krónikás is (14. sz. eleje), Wandal utódainak, a lengyeleknek adva Európa egynegyedét. MPH. II. köt. 163.
