Századok – 1988
Figyelő - Buza János: „Ungerlein 1678”. A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából 664/IV
688 VITA László veret volt rajtuk kívül, Salamon verette érme pedig egy sem. Véleményem szerint, tehát a majsi temető is az obolus-adás szubjektív gyakorlatának jó példája! Ezért csak a második részével lehet egyetérteni GI idevonatkozó mondatának, miszerint „mintha I. András alatt, a CNH. I. 12. használatának idejében hirtelen megcsappant volna a lakosság vagy a pénz sírbatételének szokása" (66.). A magyarhomorog-kónyadombi (Hajdú-Bihar m.) temető teljesnek szánt feltárása 1961-1971 között Dienes István, 1985-1987. között e sorok írójának vezetésével az 519. sír kibontásáig jutott el,6 3 s Gl könyvének írásakor az új adatokat még nem ismerhette. A régészeti elemzést megelőzően is világos, hogy ezt a pénzekben kivételesen gazdag temetőt — 135 sírban 191 érmére leltünk - még a 10. században az északnyugati szélén nyitották meg, s egy ideig csak oda temetkeztek. Ezután ettől a helytől mintegy 30-40 méterre délkeletre ásták meg az új, feltehetőleg 1 István-kori sírokat, s ettől kezdve II. István uralkodási idejéig ( 1116— 1131 ) e központból sugárirányban kifelé, a szélek felé haladva temetkeztek. Északnyugati irányban nagyjából I. András és Salamon uralkodása idején telepíthették be a temetőt kezdő sírokig még szabadon maradt területet, s a nyugati oldalon is I. Béla korában hagytak fel a sírok ásásával. Dél, kelet és észak felé háborítatlan rendben szaporodtak a sírok a 12. század elejéig. Mindez az érmék koncentrikus vonalakkal összeköthető elhelyezkedési pontjaiból egyértelműen kiderül. A leghosszabb sugarú távolságra talált azonos kibocsátójú érmék önkényes ívelésű vonallal való összekötése ha nem is az egyes sírokra vonatkozóan, hanem általánosságban jelzi az I. András, Salamon vagy I. László uralkodási ideje alatt ásott sírok sávját. Az egymást követő uralkodók érméinek egy-egy sírban való együttes előfordulása64 alátámasztja GI megfigyelését, hogy I. István, Péter, Aba Sámuel érméi és I. András CNH. I. 11. típusú verete azért gyakoriak együtt — szemben L András későbbi érméinek és utódainak pénzeivel —, mert „I. András rendelte el a pénzek eleinte kétévenkénti, majd évenkénti beváltását új pénzre. Ez azt jelenti, hogy I. Andrásig, illetve uralkodása kezdetén még forgalomban voltak István, Péter és Aba Sámuel pénzei, valamint Béla dux veretei. Egy-egy síron belüli keveredésük tehát természetes" (68.). Ebből következik, hogy bár a magyarhomorogi temetőben még jól elkülönül az I. András érmeket tartalmazó temetkezések sávja, nehezen lehet tőle elhatárolni a korábbi királyok pénzeivel jelzett területet, mert vereteik síronként is keverednek. Emiatt a csak I. István veretekkel jelzett temetőszakasz sem feltétlenül 1038-ban zárult le, bár az I. András trónraléptéig eltelt nyolc esztendő alatt aligha temetkezhettek sokan a temetőbe. Sajnálatosan homályban marad I. István pénzei halotti obolusként való megjelenésének abszolút kora is, jóllehet valószínű, hogy itt is az utódok uralkodási idejéhez állhat ez közelebb. Ráadásul a halimbai és a majsi temetőtől eltérően a magyarhomorogi sírmező sajátos rendszere következtében még a magyar pénzek nélküli időszakban ásott sírok területének kiterjedése sem nyújthat relatív kronológiai támpontot. Nyilvánvaló, hogy mivel a magyar köznép temetőit a 10. század különböző évtizedeiben nyitották, s a ''Ezúton is megköszönöm Dienes István szívességét, hogy ásatási anyagának érméit a temetőtérképpel és a közlés engedélyezésével a rendelkezésemre bocsátotta. - 1988-ban a Soros-alapítvány kizárólagos finanszírozásával a temető az 540. sír (s 145 temetkezés összesen 201 érméje) feltárásával befejeződött, az összes érmét bemutató temetőtérkép: Kovács 1990, 5. á. 6 4 1. István, Péter, Aba Sámuel és L András veretei többféle változatban keveredtek, ezenkívül Géza dux és I. Géza, valamint I. Géza és I. László érméi keveredtek még egy-egy sírban : Kovács 1988, 95. jegyzet.
