Századok – 1988
Figyelő - Buza János: „Ungerlein 1678”. A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából 664/IV
VITA 677 érmekép vizsgálatokban aligha fog valaha is meghatározó szerepet játszani".1 6 A lengyelországi sochaczewi1 7 és a svédországi Stockholm—karlbergi1 8 példányok valószínűleg a nagyharsányi első verőtő változatával készültek, az utóbbi nagyon elhasználódott, s a rácalmásihoz hasonlóan át is fúrt. Előlapja nagyon megkopott, rajta csak a lándzsa vékony nyele, rombusz alakú pengéje, s talán a köpü szárnyainak kétfelé kiszélesedő „bütyke" ismerhető fel. A Dannenberg idézett művében fennmaradt érmerajz is érzékelteti a lándzsa mindkét szárnyát, de ezt ellenőrizni már nem lehet: az érme ugyanis elveszett.19 Előlapjának eredetije a körirat betűelosztása alapján inkább a nagyharsányi első verőtőhöz hasonlíthatott. Végezetül az ötödik, ismeretlen lelőhelyű és Stockholmban őrzött példányon a tenyér ugyancsak nyitott, az ujjak előre mutatnak. A zászló négy szalagos vagy hajtásos és csak három gömböcske díszíti. A szárnyaslándzsa nyele ráfut a tenyér alsó élére, s ott megszakad, majd a tenyér felett a lándzsahegyben folytatódik. A repedéssel kettéosztott ábrázolás a tipikus szárnyaslándzsát mutatja, ahielyen mindkét köpűszárny jól megformált és tökéletesen megfigyelhető.20 Ez a példány önálló utánveret, mind az elő-, mind a hátlapi érmeképe az eredeti sajátos, attól eléggé eltérő átfogalmazása. Az előlapi körirat betűelosztása alapján az eredetije inkább egy, a nagyharsányi második verőtővel vert érme lehetett. A Dbg. 1706/a. ránk maradt példányaielőlapjának vizsgálata után összegzésképpen megállapítható, hogy érmeképükön többékevésbé jól felismerhetően, de vitathatatlanul szárnyaslándzsa szerepel.2 1 2.1.1. Véleményem szerint ugyancsak vitathatatlan a koronázási palástra hímzett Szent István lándzsájának típusa is! A palást legalsó sávjának medaillonsorában - tévesen harcos szenteknek vélt (36.)— vértanúk hímzett képei sorakoznak.2 2 Sorozatuk gondosan megkomponált: a lándzsát és az országalmát tartó karjuk szabályos rendben "Bóna István Kovács 1988-ról írott lektori véleményében adott tájékoztatását ezúton is megköszönöm. ,7 Janusz Reyman 1987-ben írott levelében tájékoztatott arról, hogy a krakkói Múzeum Narodowe birtokában lévő példány nem a zakrzewi, hanem egy még közöletlen sochaczewi leletből való. Szívességét ezúton is megköszönöm. 1 ' A stockholm-karlbergi példány adatait és fényképét Elsa Lindberger (Kungl Myntkabinettet, Stockholm) szívességének köszönhetem. 19 Kovács 1975, 266. 20Peter Berghaus: Beiträge zur deutschen Münzkunde des 11. Jahrhunderts. HBN 6-7 (1952-53) 61-62;Kovács 1975, 266. 2 'Sajnos a Dbg. 1706/a. típusú dénár érmeképéről néhány teljesen torz ábrázolás is megjelent: Kovács Éva-Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Budapest 1980, 65 (a továbbiakban Kovács-Lovag 1980); Csomor Lajos: Magyarország szent koronája. Vaja 1987, 191: 136a. ábra (a továbbiakban Csomor 1987). Sajnálatos, hogy Lovag Zsuzsa könyvében a tévesen hátlapinak vélt, de korrekt leírású érmekép mellé ugyancsak elnagyolt ábrázolás került: Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Budapest 1986, 13. Itt jegyzem meg, hogy az e pénzen ábrázolt zászló „sávjai", „szalagjai" jelen ismereteink szerint nem az Árpádok vörössel és fehérrel sávozott zászlaját idézik, mert all. században vörös zászlót használtak a magyar királyok : Kumorovitz L. Bernát: A magyar zászló és nemzeti színeink múltja. HK 1 (1954) 25-26; Bertényi 1983, 60-61. 22 A szentek sorrendje: Pantaleon, Cosmas és Damian orvosok, Georgius katona, Vincencius diakónus, Gisla regina, Stephanus rex, Stephanus protomartyr, diakónus, Clemens, Sixtus pápák, Cornelius pápa vagy püspök, Laurencius diakónus, vö. Lexikon der christlichen Ikonographie. Hrsg. von Wolfgang Braunfels. Rom-Freiburg-Basel, 6 (1974) 335, 7 (1974) 319, 339, 341, 344, 374, 8 (1976) 112, 378-379, 395,567.
