Századok – 1988
Figyelő - Buza János: „Ungerlein 1678”. A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából 664/IV
668 FIGYELŐ Ezek után meglepetésként hat Nürnberg tanácsának 1678 tavaszán kelt határozata,3 2 amely kitiltotta a forgalomból a tömegesen becsempészett — „Ungerlein"nek nevezett — pénzt, azaz a magyar dénárt. A tanácsi határozat szövegének fordítása a következő : „Miután e város nemes, tekintetes és bölcs tanácsa rosszallóan kénytelen tudomásul venni, amiként egy s más nyerészkedő személyek rövid idő óta egy magyar váltópénzt, különböző évszámút, miként az a mellékelt nyomtatványból felismerhető, ezen városba tömegesen becsempésztek, és krajcárként adtak ki, noha annak értéke a hites pénzbecsőrök állítása szerint belső értékét tekintve még a felét sem éri el, amely azután felettébb csekély értéke miatt a községnek igen nagy kárára, nemkülönben a szent birodalmi végzéseknek és pénzrendeleteknek ellenére van, és azokhoz nem illik. Az efféle veszedelemnek alaposan utána kellene nézni, mivel belőle az átkos pénzrontás közepette még több káros következmény származhatna. Minthogy Kedvességtek eme egyre jobban elharapódzó rendbontást és csalást tovább nem nézheti, ezennel minden polgárt és a város védnöksége alatt állókat,3 3 a városhoz tartozókat és a város alattvalóit3 4 híven óvni akartuk, hogy a fizetések elfogadásakor ahhoz tartsák magukat, hogy az ilyen és ehhez hasonló csekély értékű idegen váltópénzeket és az úgynevezett ungerleint, amelynek a Királyi Magyarországon és az ottani pénzverdékben távolról sincs ilyen értéke, a továbbiakban el ne fogadják, és a még forgalomban lévő hasonló fajtákra ügyeljenek. Eszerint az ilyen pénzek, mint értéktelenek, a forgalomból kitiltatnak, és ezennel érvényteleníttetnek. Ennek utána mindnyájan ehhez tartsák és a kártól óvják magukat. Szenátusi határozat 1678. május 28." A szenátusi határozat szövege formai tekintetben lényegileg megegyezik a hasonló tiltó végzésekkel, illetve tartalmilag csak annyiban tér el a többiektől, amennyiben a magyar dénárra vonatkozik. Miként a mellékelt — erősen kicsinyített — felvételen látható, a fametszet készítője felcserélte a dénár elő-, illetve hátlapját, de az éremképek arról tanúskodnak, hogy a metszet mintája eredeti dénár lehetett. Az előlap körirata: •LEOP-D-G-R-I-S-A-H-B-REX- (LEOPOLDUS, DEI GRATIA ROMANORUM IMPERATOR, SEMPER AUGUSTUS HUNGÁRIÁÉ, BOHEMIAE REX), a címerpajzs mellett pedig jól látható K-B (= Körmöcbánya) verdejegy. A hátlapon egyértelműen kivehető a Madonna, balján agyermekkel, illetve a körirat és az évszám: -PATRONA-HUNGA- 1677* 3 2 Stadtarchiv Nürnberg, A 6 Mandate 1678. Mai 28. Ez alkalommal is köszönetet mondok a nürnbergi Stadtarchiv levéltárosainak, akik mindenben segítették munkámat. 33 Azokról a városban lakókról volt szó, akik Nürnbergben éltek, de nem tudtak, vagy nem akartak polgárjogot szerezni, s csupán éves illetéket fizettek a városnak; mód volt arra, hogy ezt többször, is megismételjék. Wilhelm Gebhardt: Organisation der Reichsstadt Nürnberg in den letzten Jahrzehnten ihrer Selbstständigkeit bis zu ihrer Einverleibung mit Bayern. Nürnberg 1910. 6-7. 34 Gazdasági súlyát tekintve Nürnberg hosszú ideig Köln után a második helyen állt és kiterjedt territóriummal rendelkezett. Wolfgang von Stromer: Wirtschaft, Gesellschaft und Kultur der Reichsstadt Nürnberg um 1580 als Ausgang und Umfeld der Universitätsgründung in Altdorf. Jahrbuch für fränkische Landesforschung, Bd. 41. (1981) 159-161.
