Századok – 1988
Tanulmányok - Ember Győző: Báró Buccow Erdélyben és az osztrák államtanács (1761–1764) 577/IV
BÁRÖ BUCCOW ERDÉLYBEN 613 Borié azt indítványozta, hogy az erdélyi udvari kancellária és az udvari haditanács 8 napon belül terjessze elő véleményét Siskovics tervezetéről. Mária Terézia azt írta a vótumívre: auch Bucof beyzuzihen. Buccowot tehát, a sok rossz ellenére, amit tanácsosai is írtak róla, még nem ejtette el.2 9 Elég hosszú idő telt el, amikor végre a Bécsben tartózkodó Buccow is megszólalt. 1763. augusztus 7-én kelt előterjesztésében Bethlen kancellár vádjaival szemben védekezett. Védekezésének itt csak azokat a részeit említem, amelyek a határőrség szervezésével kapcsolatosak. Bethlen, írta, az országból történő kivándorlást egyszer az új adórendszernek, máskor a határőrség felállításának tulajdonítja. Éppen ilyen joggal lehet a kivándorlást a földesurak kemény bánásmódjáral magyarázni. A határőrség ügyében az a legfőbb kifogás eljárása ellen, hogy a quomodo kérdését nem terjesztette felső jóváhagyás alá, hanem saját elgondolása szerint azonnal a kivitelhez fogott. Részletesen ismertette, miként akarta felállítani a román és a székely határőséget. Úgy gondolja, hogy a quomodo kérdését ennél részletesebben megtárgyalni szükségtelen volt. Kitért arra, hogy a kancellária nem közölte a guberniummal őfelsége rendelkezésének azt a részét, amely az ő intézkedéseit jóváhagyta, s így azt a látszatot keltette, mintha az udvar helytelenítené eljárását. Azután előadta, hogy miért kellett sietnie a határőrség felállításával. A háború sikeresebb befejezésére, a fenyegető tatár betörésre stb. stb. hivatkozott, amelyek miatt a halogatásra nem volt idő. Foglalkozott végül a kancelláriának azzal az állításával, hogy a 3 nemzet uniója értelmében országgyűlési hozzájárulás nélkül a határőrséget nem lehet felállítani, mivel az változást jelent a székely alkotmányban. Cáfolta ezt a nézetet. A székelység katonáskodni köteles. Buccow védekezéséről az államtanácsban Stupan adott írásbeli véleményt. Borié valószínűleg akadályozva volt. Stupan pontonkint vette sorba Bethlen vádjait és Buccow ellenérveit. Csak a határőrséggel kapcsolatos pontokat ismertetem. Buccow arra hivatkozik, hogy a quaestio quomodot nagy tervezetében és különböző jelentéseiben részletesen kifejtette.- Stupan ezt elismerte, de megjegyezte, hogy a kivitelnél nem járt el rendszeresen, az ügy félbenmaradt. Buccow szerint a székely határőrséghez az országgyűlés összehívására nem volt szükség, ahogyan azt Bethlen állítja. A felállítást a körülmények siettették. — Stupan szerint Buccow a székelyek alkotmányáról csak utólag szerzett tájékozódást. Abban azonban igaza van, hogy a kancellária a tervet mindenáron meg akarta hiúsítani. Buccow szerint a zavarok és a kivándorlások csak a kancellár beállításában olyan borzasztóak.— Stupan ezzel egyetértett. Stupan véleményét végül az alábbiakban foglalta össze. Nagyon nehéz az ügyről ítéletet formálni, mivel majdnem minden olyan cselekedeteken nyugszik, amelyeket mindkét oldal másként ad elő és magyaráz. Mindebből azonban az a biztos megállapítás vonható le, hogy Buccow tábornok a jó rend korlátait többszörösen átlépte, és egyedül önmagában túl sokat merészelt. Mégis 2 "2125/63
