Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
572 TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ apjaként szerepel Álmos, a törzs vezetője az orosz havasok átlépésekor (a honfoglaláskor) Árpád.16 1 Anonymus tette meg első fejedelemnek Álmost, nála is feltűnik a választás motívuma, de ezt nem Árpádhoz, hanem apjához, Álmoshoz kapcsolta. Anonymus a honfoglalás megkezdése után, Ung várában származtatja át a hatalmat Árpádra.16 2 A források alapján nem lehet eleve kizárni azt a lehetőséget, hogy az etelközi vereség idején Álmos még fejedelem lett volna, s ezért ölték volna meg az új hazába való belépéskor, valahol annak határán. Konsztantinosz császár idejében, a 10. század közepén azonban Árpádot tekintették első fejedelemnek, Álmos csak vajdaként (törzsfőként) és Árpád apjaként szerepel a magyar hagyományt tükröző bizánci forrásban. Ehhez hasonlóan állítja be Árpád és Álmos viszonyát a krónikakompozíció és Kézai, csak Anonymus, illetve a Váradi és Zágrábi Krónika szerepelteti első fejedelemként Álmost.163 E vonatkozásban perdöntőnek tartjuk azt, hogy Georgius Monachus Continuatus szerint Nikétasz bizánci követ Árpáddal és Kurszánnal tárgyalt a 895 körüli bulgáriai kalandozást megelőzően. Az adatok arra engednek következtetni, hogy Árpád vagy öregedő, uralkodásra immár alkalmatlan atyját háttérbe szorítva uralkodott, vagy - ami számunkra valószínűbb — az etelközi fejedelemválasztás győzteseként a törzsszövetség első számú vezetője volt. Halálának évét Anonymus 907-re tette, s bár évszámai korántsem tekinthetők megbízhatónak, nagyon valószínű, hogy Árpád megérte a honfoglalás végét, és csak a 9. század legvégén, vagy a 10. század első évtizedében hunyt el.164 így bizonyos, hogy Árpádot nem vonták felelősségre az etelközi katasztrófa miatt. Hasonló a helyzet Kurszánnal, akit csak 904 táján öltek meg a bajorok egy lakoma alkalmával.165 Álmos esetében nem látunk ilyen tisztán; tudunk ugyan megöléséről, őt viszont a krónikaíró sem tekintette fejedelemnek. A források alapján arra gondolhatunk, hogy Almos ugyan még élt az etelközi katasztrófa idején, s csak a honfoglalás elején Erdélyben érte az erőszakos halál, de a hatalom már fia kezében volt. Mivel Álmosnak már nem volt funkciója, így megölése és a besenyőktől elszenvedett vereség, valamint az etelközi haza elvesztése közötti közvetlen összefüggés egyértelműen nem bizonyítható. Lehetséges, hogy más okok, talán túlságosan is előrehaladott életkora miatt fosztották meg életétől Árpád fejedelem apját. A besenyő vereségeket követő számonkérést a szakirodalom kazár analógiára képzelte el. Kazária szakrális uralkodója, a kagán bizonyos esetekben rituális halállal fejezte be életét, feláldozták. Ibn Fadlán szerint negyven esztendeig uralkodhatott a kagán, s ha ezt akár egy nappal is túllépte, alattvalói és kísérete megölte, mivel „már megfogyatkozott értelme és meggyengült ítélete".166 Maszudi szerint akkor ölik meg a "'SRH. I. 165.; MEH. 189. 16 J SRH. I. 40-41, 51-52.; MEH. 139-140, 146. 16 3 Vö. 160-162. jegyzet; a Váradi és Zágrábi Krónika adatárai. SRH. I. 206. 16 4 Anonymus évszámára 1. SRH. I. 106.; Anonymus belső kronológiája alapján 899-900-ra datálta Kristó Gy.: Levedi. 354-355, 445.; 907 után halhatott meg, erre a nézetre 1. Györffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Kurszán és Kurszán vára. Bp. 1959 (a továbbiakban: Tanulmányok.). 84. 1. 61. jegyz.; 1. még Heckenast G.: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Bp. 1970. 36-37. 16 'Gombosi. 91, 140, 199.; 1. még Györffy Gy.: Tanulmányok. 143.; Kristó Gy.: Levedi. 220, 225. 166 MEH. 98.; 1. még MHK. 217-218.
