Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
AZ ETELKÖZI MAGYAR -BESENYŐ HÁBORÚ 553 után, ahol megtelepedhetnének". Végül eljutottak a „ma birtokukban levő földre", és legyőzték az akkor ott lakó magyarokat. Konsztantinosz pontosan körülhatárolja, meghatározza saját kora besenyő szállásterületét. Eszerint a Dnyeper folyótól keletre és nyugatra is négy-négy törzs élt. E törzsek lakhelyét azzal is körülírta a bizánci császár, hogy megnevezte az egyes törzsek szomszédait (pl. Turkia, Bulgária stb.) és az őket elválasztó távolságot.5 7 A DAI 42. fejezetéből egyébként azt is megtudjuk, hogy a 10. század közepén Besenyőország határai a bolgáriai Drisztrával átellenben levő vidéktől Sarkéiig, tehát az Al-Dunától a Donig húzódtak.5 8 A 37/2 _ 14 szerint tehát a besenyők a magyarok elleni háborúban erről a hatalmas területről űzték ki őket, itt folytak a harcok. Ezt az állítást megerősítik a 870-880 körüli időre vonatkozó arab tudósítások is. Ibn Ruszta szerint a magyarok lakhelyei két olyan folyó közt voltak, amelyek a Rum(Fekete-) tengerbe ömlöttek. Gardizi meg is nevezte a két folyót, „az egyiket Atilnak, a másikat Dunának (Duba) hívják."5 9 Az Atilt nagy valószínűséggel a Donnal, esetleg a Volgával azonosíthatjuk.6 0 A 38/i9 — 31 szerint a besenyő—kazár háborút követően a besenyők a magyar szállásterületen telepedtek le. Felmerül a kérdés, hogy hol laktak ekkor a magyarok. A szakirodalom jobbára a 38/1 9 _3 1 -et megelőző részben említett Levediát jelölte meg f magyar szállásterületként. Erről Konsztantinosz ügy tudósít, hogy Kazária közelében volt, és keresztülfolyt rajta „a Chidmasz folyó, amelyet Chingilusznak is neveznek".6 1 Levecjia fekvéséről eltérő elméletek láttak napvilágot; egyes feltevések a Dontól keletre,6 2 a Don vidékére,6 3 a Don és a Dnyeper (vagy Dnyeszter) közé6 4 lokalizálták. Felvetették azt is, hogy Levedia talán nem törzsszövetségi terület volt, hanem csak Levedi vezér szállásterülete valahol a Dnyeper közelében,6 5 vagy a Déli-Bug vidékén.6 6 Egy másik nézet szerint a besenyők által e háborúban elfoglalt magyar szállásterület nem Levedia volt, mert ekkor a magyar törzsek Kazáriában laktak. A bizánci uralkodó ugyanis megemlíti a 38. fejezetben, hogy a magyarok három évig együtt laktak a kazárokkal, és minden 5 7 DAI 168-169.; a besenyő törzsek elhelyezkedésére újabban 1. Györffy Gy.: A besenyők. 285-287. 5"DAI 182-183.; vö. legújabban Váczy P.: Etelköz. História 7 (1985), 4. sz. 24-25. 19 MEH. 88. 6 "Általában 1. Gyóni M.: A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei. Bp. 1943. 22.; Commentary. 148.; a Donra 1. pl. Macartney, С. A.: The Magyars. 94-96.; Czeglédy К.: IV-IX. századi. 44.; Györffy Gy.: A besenyők. 184.; Kristó Gy: Levedi. 146.; a Volgára 1. Hunfalvy P.: Magyarország Etnographiája. Bp. 1871. 214.; a Volgára és a Donra 1. Ligeti L.: Levédia és Etelköz. Magyar Nyelv 81 (1985), 10-14. 6 1 DAI 170-171.; MEH. 118.; ÁMTBF. 43. 6 г Mar quart, J.: Streifzüge. 530. 1. 2. jegyzCzeglédy K.: A magyarság. 102-105.; Váczy P.: A magyarok vándorútja keletről nyugatra (a továbbiakban: A magyarok vándorútja.). Antik Tanulmányok 1975. 284. 6 3Macartney, С. A.: The Magyars. 90-96. 64 Németh Gy.: HMK. 152-154.; Bury, J. В.: A History of the Eastern Roman Empire. From the Fall of Irene to the Accession of Basil I. (A. D. 862-867). London 1912. 423-426.; Artamonov, M. L: Isztorija. 339-341.; Grégoire, H.: Le nom. 633-637.; Bartha A.: A IX-X. századi. 96-97, 100-101, 118. 1. 139. jegyz.; Vernadsky, G.-Ferdinandy, M.: Studien. 14.; Kristó Gy.: Levedi. 41-44, 117-118. 6'Györffy Gy.: Legenda. 107, 109. 66 Czeglédy K.: Árpád és Kurszán. 49, 53.
