Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
548 TÖTH SÄNDOR LÄSZLÖ A szakirodalmi áttekintés után a rendelkezésünkre álló forrásokat abból a szempontból vesszük vizsgálat alá, hogy azok alapján mikorra tehetjük a magyar-besenyő harcokat. A kronológiai kérdésben való állásfoglalás — ahogy az ismertetett elméletek is mutatják — a történeti rekonstrukció meghatározóan fontos része. Forrásaink közül Regino a 889-es évnél mondta el a magyarok kiűzetését „szkítiai", Don-vidéki hazájukból. Régebben a történeti kutatás szinte teljes mértékben elfogadta és hitelesnek tekintette ezt az évszámot, de jobbára az első magyar-besenyő háborúra és a Levediából való kiűzetésre vonatkoztatta.2 8 Többen is rámutattak azonban arra, hogy a prümi apát krónikája időrendi szempontból korántsem megbízható. Újabban Györffy György foglalkozott a kérdéssel és hangsúlyozta, hogy Regino nem évről évre írta be művébe az eseményeket, hanem „utólag, 906-ban, az elmúlt évtizedek eseményeit bontotta évek alá. Amit a magyarokról tudott, ... azt mind a 889. év alatt foglalta össze. Ebben a passzusban talált helyet a magyarok kiűzetése a besenyők által, de hogy ezen a honfoglalást kell értenünk, mutatja, hogy másutt, így a ténylegesen igazolható 895. év alatt nem szól a magyarok kiköltözéséről".2 9 A kortárs Reginonál szereplő 889-es évszám tehát nem vehető figyelembe a magyar—besenyő harcok datálásánál. Bizonyos azonban az, hogy ő csak egy besenyő támadásról tudott, amely a magyarokat régi hazájukból kimozdította és vándorlásra, új haza keresésére, elfoglalására kényszerítette. A DAI négy vonatkozó passzusa közül a 37. fejezet szerint a besenyőket ért űz—kazár támadás 50 évvel korábban (ti. a DAI vonatkozó passzusának lejegyzéséhez képest) történt. A besenyők menekülését követő besenyő-magyar összecsapást viszont 55 évvel korábbi időre tette a bizánci császár. A történeti kutatás többféleképpen magyarázta azt, hogy a 37. fejezetben két évszám is szerepel többé-kevésbé egyidejű események datálására.3 0 A két évszám közül az 55-öt fogadta el hitelesnek/. B. Bury, aki úgy vélte, hogy az első évszám mellől bizonyára kiesett az ötöst jelentő szó. Szerinte 951/2-ből kell levonni 55-öt, s akkor megkapjuk a 897-es évet, amikor besenyő támadás érte Etelközt.31 Fehér Géza is az 55-ös szám mellett foglalt állást, de nézete szerint a kérdéses rész 945-946-ban íródott, így a 37/2 _i4-et a Regino-féle ún. első besenyő támadással hozta kapcsolatba, amit Konsztantinosz alapján 890-891-re tett.3 2 Manojlovic feltételezte, hogy mindkét helyen eredetileg 50 állt, de a másoló a második helyre tévesen betoldott egy ötöst.3 3 Macartney felfogása szerint a két évszám nem ugyanarra az eseményre vonatkozott; az előbbi (50) a besenyők 889-es előretörésére a Volga mögül, az utóbbi (55) pedig a Don és Duna közötti letelepedésükre 895-ben. Az ötvenet besenyő; az * "L. 16. és 17. jegyz. 29 Pauler Gy.: A millenarium az Akadémiában (a továbbiakban: Millenarium.): Századok 17 (1883), 195-196.; Thúry 1897. 393.; Vernadsky, G.-Ferdinandy, M.: Studien zur ungarischen Frühgeschichte (a továbbiakban: Studien.). I. Lebedia. П. Álmos. München 1957. 110.; Kristó Gy.: Levedi. 98-99, 196.; Györffy Gy.: A besenyők európai honfoglalásának kérdéséhez (a továbbiakban: A besenyők.). Történelmi Szemle 14 (1971), 282-283.; uő.: A honfoglalásról. 5.; uő.: Honfoglalás, megtelepedés. 124-125.; uő.: MEH. 29. 3 0 összefoglalóan 1. Commentary. 144. "Bury, J. В.: The Treatise De administrando imperio (a továbbiakban: Treatise.). Byzantinische Zeitschrift 15 (1906), 563, 567-568.; I. még Pauler Gy.; MNTSZI. 143. 37Fehér С.: Bulgarisch-ungarische. 107-112. ,3 Manojlovic, G.: Studije о spisu „De administrando imperio" cara Konstantina Porfirogenita. Studije IV. Rad Jugoslovenske Akademije Znanosti i umjetnosti. Knjiga 187 (1911), 58.
