Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
AZ ETELKÖZI MAGYAR -BESENYŐ HÁBORÚ 547 kapcsolta.2 2 A két besenyő támadás között újabban minimális időbeli különbséget tételezett fel Györffy György. Az első besenyő támadás idejének meghatározásánál részben a konsztantinoszi információkra támaszkodott, részben pedig más egykorú forrás tudósítását vonta ide. A kortárs arab történetíró, Tabari alapján úgy vélte, hogy a besenyőket szállásterületükről kimozdító úz—kazár akció előzménye Iszmael ibn Ahmed szamarkandi emir 893-as hadjárata volt, amely a sztyeppei népeket vándorlásra késztette. Az elűzött besenyők a magyarokra támadtak és Don-vidéki szállásaikat elfoglalták. Ezt a Györffy által 893-ra datált első magyar-besenyő háborút rövid idő múlva, 895-ben követte a talán bolgár szövetségben indított második besenyő támadás. Györffy azt a konsztantinoszi kifejezést, hogy Árpád megválasztása után néhány évvel (fiera öé rivaç Xpóvovo) törtek rá a magyarokra a besenyők, feltevése bizonyítékának tekintette.2 3 Végezetül meg kell említeni azt a hipotézist, amely szerint a besenyők csak egyszer támadták meg a magyarokat, valamikor 894—897 között. Az elmélet kidolgozója Henri Grégoire, aki úgy vélekedett, hogy a bizánci császár müve 38. fejezetében két jelentést szerkesztett egybe, ezért szerepel itt két besenyő háború, holott csak egy volt.24 Grégoire elmélete felé hajlott Artamonov és Dunlop is, ők azonban elfogadták a Regino-féle adat hitelességét is, s így 889-ben is magyar—besenyő összecsapást tételeztek fel.2S E tanulmány szerzője korábbi írásában felvetette azt a lehetőséget, hogy a DAI 37., 38. és 40. fejezete ugyanarról a 895-ben lezajlott magyar—besenyő háborúról szól, „más-más nézőpontból. Levedi törzse részt vehetett a 37. fej .-ben említett besenyők elleni háborúban, míg a 40. fej. informátorának törzse más hadjáratból tért vissza a feldúlt szállásterületre."2 6 A kutatók többsége elutasította az egy besenyő háborúról szóló Grégoire-hipotézist.2 7 22 Togan, Z. V.: Völkerschaften des Chazarenreiches in neunten Jahrhundert. Körösi Csorna Archívum III. Bp. 1940-1941. Szerinte 835 körül kezdődött meg a besenyők vándorlása.; Artamonov, M. I.: Isztorija. 339-340.;Bartha A.: A IX-X. századi. 99-100. 23 Györffy Gy.: A honfoglalásról újabb történeti kutatások tükrében (a továbbiakban: A honfoglalásról.). Valóság 16 (1973), 1-16.; uő.: Honfoglalás, megtelepedés és kalandozások. Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha A.-Czeglédy K.-Róna-Tas A. Bp. 1977 (a továbbiakban: Honfoglalás, megtelepedés.). 124-126, 130.; uő: Legenda és valóság Árpád személye körül. Kortárs 1977. 1. sz. (a továbbiakban: Legenda.) 108-109.; uő.: Magyarország története Ifi. 592-593. 24 Grégoire, H.: Le nom et l'origine des Hongrois. Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft 1937 (a továbbiakban: Le nom). 633 2 'Artamonov, M. /.: Isztorija. 340.; Dunlop, D. M.: The History of the Jewish Khazars. Princeton 1954. 204. 26 Tóth S.: Megjegyzések Toynbee magyar őstörténeti nézeteihez. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 71 (1981), 18. 21 Deér J.: A IX. századi. 7. 1. 19. jegyz. Szerinte „noha Konstantinos a besenyőkről szóló 37. fejezetben csupán egyetlenegy, a magyar honfoglalást közvetlenül megelőző támadásról tud, a 38. fejezetben említett és Regino évszámával kapcsolatba hozható első támadás megtörténtét nem szabad kétségbevonnunk".; Bartha A.: A IX-X. századi. 97. „semmiképpen sem gondolhatunk arra, hogy a besenyők csak egyszer támadták meg a magyarokat".;Moravcsik Gy. is elutasította Grégoire nézetét, 1. Commentary. 144, 149. „our passage [37/2-14] . . . gives only a brief resume of events relating to the Pechenegs, and therefore speaks of only one Pecheneg attack, omitting details not important to the Pechenegs themselves".
