Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
544 TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ tér-, illetve az időbeli távolság miatt a magyar-besenyő háborúkra vonatkozó csekély számú híradás is torzulhatott, kronológiai és ténybeli tévedések egyaránt becsúszhattak. Gondos forráskritikára van tehát szükség, az egyes passzusok összevetésére, amelynek segítségével kiszűrhetők az esetleges hibák. A források ismertetése után a magyar-besenyő háborúkkal foglalkozó szakirodalmat tekintjük át, főbb tendenciáit illetően.1 1 Három fontos szempontot emelünk ki, amelyet a későbbi vizsgálatban is érvényesíteni fogunk: a háborúk ideje, helye és lefolyása. Áttekintésünkben a kronológiai szempontot vettük elsődlegesnek, tehát azt vizsgáljuk, hogy a történeti kutatás hány besenyő támadást tételezett fel, és ezeket milyen időpontokra datálta. Először említenénk azt a felfogást, amely szerint három magyarbesenyő háborúval számolhatunk. Ez a nézet alapvetően Konsztantinosz császárnak arra a már idézett kijelentésére támaszkodik, hogy a besenyők már sokszor megverték a magyarokat (3. és 8. c.). Marquart szerint a besenyők első támadása 862-ben érte a magyarokat. Ekkor a besenyők vereséget szenvedtek az úzoktól és a kazároktól, és kénytelenek voltak elhagyni a Volga és Ural folyók közti szállásaikat és a magyarok Don melléki, levediai hazáját elfoglalni. A Dnyeper-Szeret folyók közti Etelközbe költöző magyarokat 889-ben másodszor is megtámadták a besenyők, ekkor a magyarok kénytelenek voltak feladni Etelköz keleti részét és a Prut-Szeret folyók vidékén húzódtak meg. A harmadik besenyő háború 895-896-ban volt, amikor talán bolgár szövetségben innen is kiszorították a magyarokat, akik a Kárpát-medencében telepedtek le.1 2 Czeglédy Károly a DAI 38/i9_3i-ben leírt kettészakadás alapján a szavárd kérdéssel kapcsolta össze az első magyar-besenyő háborút. 1954-ben megjelent tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy a régi kangar-szavárd és a 889-es (Regino-féle) magyar-besenyő összecsapást a bizánci császár összekeverte. „Tekintettel azonban arra, hogy a kangarok 541-ben szerepelnek a Kaukázustól délre, a kazár birodalom kialakulása, tehát 550—600 után viszont a Volgától nyugatra egyetlen forrás sem tesz említést róluk, továbbá arra, hogy a szavárd név a magyarok esetében is igen régi időpontra mutat, valószínű, hogy a kangar-szavárd háború a 6. vagy 7. században, de mindenesetre 750 előtt jóval, valahol a Volgától nyugatra és a Dontól keletre játszódott le."1 3 A Regino-féle adat alapján Czeglédy több munkájában is 889-re tette a második magyar-besenyő háborút. Ennek helyszíne Kazária, ahol Levedi és magyarjai 886 és 889 között laktak, mint a kazárok katonai segédnépe. 1975-ben megjelent munkájában Czeglédy kitartott a három magyarbesenyő összecsapás mellett, de az első időpontját illetően megváltoztatta álláspontját. Eszerint „az elsőt még szavarti aszfali és kangar néven viselték ... 854 táján; a másodikat 889-ben, amikor Levedi és magyarjai a besenyők elől Etelközbe menekültek. A harmadik besenyő támadás a császár szerint a 889. évi - ezek szerint — második után „néhány •1 A magyar-besenyő háborúkra általában 1. Constantine Porphyrogenitus: De administrant imperio. vol. П. Commentary. Ed. by R. J. H. Jenkins. University of London, 1962 (a továbbiakban: Commentary). 143-144, 148, 149, 151.; Martha A.: A 1X-X. századi magyar társadalom. Bp. 1968 (a továbbiakban: A IX-X. századi.). 116-118. 1. 139a jegyz. l2Marquart, J.: Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge. Leipzig 1903 (a továbbiakban: Streifzüge.). 32-37, 525-527.; 862-re tette az első besenyő támadást még pl. Karácsonyi J.: A magyar nemzet őstörténete 896-ig. Oradea-Nagyvárad 1924. 53-56. 13 Czeglédy K.: IV-IX. századi népmozgalmak a sztyeppén. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 84. Bp. 1954 (a továbbiakban: IV-IX. századi.). 43-44.
