Századok – 1988
Folyóiratszemle - Blumin Stuart M.: A 19. századi középosztály kialakulásának hipotézise: kritika és néhány javaslat 534/III
534 FOLYÓIR ATSZEMLE viktóriánus „házi angyalok" a valóságban nem léteztek, és a Paget-család vizsgálata azt bizonyltja, hogy milyen széles körű változatosság jellemez egyetlenegy családot egy adott társadalmi kontextuson belül. (The American Historican Review, Vol.89, No.3, June 1984, pp. 677—708) Ma.T. STUART M. BLUMIN A 19. SZÁZADI KÖZÉPOSZTÁLY KIALAKULÁSÁNAK HIPOTÉZISE: KRITIKAI ÉS NÉHÁNY JAVASLAT Stuart M. Blumin, a Cornell University tanára, tanulmányában egy olyan kérdéskört érint, mellyel az amerikai történettudomány is meglehetősen mostohán bánt ezidáig. A szerző példaként megemlíti egyrészt az ún. „consensus school" képviselőit, névszerint Louis Hartzot, akik a középosztályt általában jellemző tulajdonságokat, mint a vállalkozói kedvet, az egyén előtérbe helyezését stb. azonosították az Egyesült Államok minden rétegét jellemző liberális jellemvonásokkal, másrészről említést tesz azokról, akik ugyan elismerték az amerikai társadalmat rétegekre szakító mély konfliktusokat, de akik ezeknek az okait az osztálykülönbségek helyett inkább az etnikai-vallási viszonyokban keresték (pl. Lee Benson). Természetesen az osztályviszonyok vizsgálatánál nem lehet megkerülni a marxizmust sem, ill. a marxista történettudomány eredményeit. Blumin többé-kevésbé jogosan veti a marxista történettudósok szemére azt, hogy elhanyagolták ezt a területet abból a feltevésből kiindulva, hogy egy „középosztály" létének az elismerése eltorzítaná és elhomályosítaná a kapitalizmus két alapvető osztályának az egymáshoz való viszonyát, és egy középosztály „létrehozása" amúgy is mesterséges lenne, mivel annak a termelőerőkhöz való viszonya meghatározhatatlan és nem is lényeges, mivel ezt a réteget semmiféle egységes tudat vagy másfajta összetartozás sem jellemzi. A tanulmányíró kritikai megállapításait kizárólag az amerikai társadalomra vonatkozó kutatásai alapján teszi meg e téren, hangsúlyozva, hogy valóban jelentős gazdasági különbségek jelentkeztek az Egyesült Államokban és ezek jelentős társadalmi differenciálódást vontak maguk után és a burzsoázia és a középosztály azonosítása a kialakult társadalmi formáció jelentős leegyszerűsítése lenne. A középosztállyal kapcsolatos elméleti kérdések az 1970-es évek második felétől kaptak egyre nagyobb teret a különböző amerikai szaktudományos munkákban. Barton Bernstein 1976-ban megjelentetett tanulmánya (The Culture of Professionalism: The Middle Class and the Development of Higher Education in America, New York) az elsők között foglalkozott úgy a középosztállyal, mint az amerikai társadalom jól megkülönböztethető, körülírható, sőt osztályöntudattal rendelkező komponensével. Az őt követő tudósok (Paul E. Johnson, Paul Boyer, Mary P. Ryan) ún. mikrostruktúrákon keresztül (kisvárosi élet, családi élet, vallási közösségek stb.) közelítették meg a kérdést, és jutottak többé-kevésbé hasonló eredményre, mint előttük Bernstein. A munkásosztály és a középosztály szétválasztását a brit E.P. Thompson, ma már klasszikusnak mondható munkája nyomán (The Making of the English Working Class, London, 1963) Sean Wilentz és Herbert G. Gutman kísérelte meg — Blumin szerint nem kielégítő eredménnyel. Ugyanakkor azok a politikatörténészek sem vívják ki a szerző elismerését, akik úgy vélik, hogy az etnokulturális csoportok, nem pedig az osztályok azok, amelyek az amerikai politikai életet alapvetően meghatározzák. Blumin itt Susan Hirsch egy tanulmányára hivatkozik (The Roots of American Working Class), mely kimutatja, hogy az osztály és az etnikai identitás párhuzamosan is kifejeződhetnek: az egyik a politikai életben, a másik pedig különböző intézményekben, szervezetekben. A szerző kiindulási pontként a politikai mozgalmak és a középosztály kapcsolatát használja fel. Arra a megállapításra jut, hogy kimondottan a középrétegekre valóban kevés politikai mozgalom támaszkodott. Azért történt-e ez így, mert azok nem rendelkeztek a kapitalizmus két alapvető osztályával szemben öntudattal, vagy azért-e, mert olyan értékeket képviseltek, melyek köré nem is lehetett egy politikai mozgalmat építeni? — teszi fel a kérdést a tanulmány. A marxista tudósok valójában nem tagadták egyértelműen a középosztály létét, folytatja gondolatmenetét Blumin, mindössze átmenetinek képzelték el azt, és 19. századbeli fontosságát el is ismerték (pl. Dale Johnson, Class and Social Development). Stanislaw Ossowski továbblépve ezen megkockáztatja azt a kijelentést, hogy a marxi elmélet kezdettől fogva számolt egy olyan
