Századok – 1988

Folyóiratszemle - Blumin Stuart M.: A 19. századi középosztály kialakulásának hipotézise: kritika és néhány javaslat 534/III

FOLYÓIRATSZEMLE 535 közbülső osztállyal, mely se nem birtokolja a termelőerőket, se nem alkalmaz bérmunkát (Class Structure in the Social Consciousness). Ezt a meglehetősen statikus képet finomítja Anthony Giddens akkor, amikor The Class Structure of the Advanced Societies c. művében kísérletet tesz a marxi és a weberi modell összeegyeztetésére: a gazdasági kapcsolatok „nem-gazdasági" kapcsolatokká való átalakulását vizsgálja. Ralf Dahrendorf pedig kiemeli, hogy a marxizmus inkább a jogi értelemben vett tulaj donviszonyokat írja le, nem pedig a valódi hatalmi érdekeltségeket (Class and Class Conflict in Industrial Society). Giddens a továbbiakban egyrészt egy hármas osztályviszonyt állapít meg, mint általános törvényszerűséget a kapitalista társadalmakban, másrészt különbséget tesz osztályöntudat (class-consciousness) és osztály-tudatosság (dass-awareness) között. Míg az utóbbi nem vesz tudomást arról, hogy különböző viselkedésformák, életformák stb. által meghatározott más osztályok is léteznek, és ezáltal eljuthat az osztályviszonyok tagadásához, addig az előbbi tudatában van ennek. A Giddens által felvázolt történelmi középosztály-modellt. melynek nincs szüksége arra, hogy önálló ideológiával bírjon, Blumin is elfogadja munkahipotézisként. A későbbiekben kísérletet tesz arra, hogy elkerülje azt az általa a marxizmus számlájára írott hibát, azaz egy elméleti konstrukciót próbáljon a valóságra húzni. Az amerikai városi társadalmat, legalábbis a 19. század közepétől, két osztály jellemezte: a nagyon gazdagoké és a nagyon szegényeké — a kortársak szerint, mely modellt sokan átvettek napjainkban is. Blumin viszont a modellt nem fogadja el: szerinte a különös ragadta meg a kortársakat, nem pedig a szabályos. Ha mindez igaz is, hogyan lehet azonosítani a középosztályt? Ennél a pontnál értink el az amerikai történész tanulmányának leglényegesebb részéhez. A probléma megoldásához Blumin egy kritériumrendszert állít fel. Elsősorban a munkához való viszonyt kell vizsgálni, mondja, majd a fogyasztást, a lakóhelyet, a hivatalos és a magánjellegű önkéntes egyesüléseket, és végül a család tervezést és -szervezést. A munkánál a legfontosabb és legszembeötlőbb jellegzetesség a nem-fizikai munka térhódítása, valamint a túlnyomórészt kis- és középvállalkozók megjelenése. A század utolsó három évtizedében 70 OOC-ról 600 000-re nőtt a hivatalnokok száma, és a nők munkába állása is új tényezőként jelentkezett. A kiskereskedők a jacksoni időktől kezdve tettek szert mind nagyobb és nagyobb befolyásra, és ők is a középrétegek számát gyarapították. A fogyasztás oldaláról vizsgálva a kérdést, Blumin elsősorban Sam Bass Warner, Jr., The Urban Wilderness: A History of the American City (New York, 1972) c. könyvének az adataira támaszkodik. Warnernek feltűnt a hirdetések nagy száma a korabeli újságokban, és mivel számításai szerint egy nős fizikai munkás alig keresett többet, mint a létfenntartási összeg, így arra a következtetésre jutott, hogy az árucikkek nagy részét a belvárosi üzletemberek és kereskedők, az üzlettulajdonosok, munkafelügyelők, kiskereskedők, azaz a középosztály tagjai vették meg. A lakóhelyek és a társadalmi tagozódás viszonya ugyancsak Warner egyik kutatási területe. A Steetcar Suburbs: The Process of Growth in Boston, 1870-1900 (Cambridge, Mass., 1962) ugyancsak egy önálló középosztály kialakulása felé mutat, amennyiben a fent említett foglalkozásúak lakóhelyeiket tekintve is elkülönültek a többi osztálytól. A különböző társadalmi szervezetek vizsgálatát az osztályok kialakulásának szempontjából még csak kevesen végezték el. Kivételként magának a tanulmányírónak Kingstonról (New York állam) és Katznak Hamiltonról (Ontario) szóló művét lehet megemlíteni. Különböző utakon nagyjából egyfajta eredményhez jutottak: a társadalmi szervezetek szerepet játszottak a középosztály kialakulásában; mint ahogy a kingstoni vizsgálatok mutatták, minden tíz szervezetből négy a vállalkozóké volt, míg a szakképzetlen vagy betanított munkásoké csak minden huszonötödik. A családok vizsgálatát Mary Ryan végezte el a legalaposabban. Ő, mint azt könyvének címe is sugallja (Cradle of the Middle Class) pont a családtervezést-szervezést tekinti a középosztály kialakulása középpontjának. Az eddig bemutatott művek egy szempontból nem nyerték el általában Blumin elismerését: mindegyik a kérdéskör egy-egy szegmentumát érintette csak. A szerző kiemeli, hogy csakis komplexen, mindezen területek együttes vizsgálatával lehet elfogadható eredményre jutni, mert az így, partikulárisán vizsgált problémák csak arra elegendők, hogy megfelelő kiinduló pontként szolgáljanak, és némi előzetes bizonyítékot adjanak a középosztály kialakulását támogató hipotéziseknek. (The American Historical Review, Vol. 90. No. 2. April 1985,pp. 299—338) M.T.