Századok – 1988
Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III
458 KOZ'ÁRI MONIKA Az osztrák elégedetlenség fő oka az volt, hogy Oroszország változatlanul föl akarta osztani a Szerbia és Montenegro között húzódó földsáv egy részét e két ország között; hogy Bulgária határainak a kérdésében nem volt hajlandó tárgyalni; és a megosztott Bulgária déli részét nem akarta Törökországnak visszaadni.166 Andrássy közölni szándékozott Novikovval, mivel az orosz ajánlatok elfogadhatatlanok, a legjobb, ha fönntartják a kölcsönös ígéretet Besszarábiára és Boszniára vonatkozóan, és a többit majd a kongresszuson tárgyalják meg.16 7 Bismarck érthetőnek tartotta, hogy a Monarchia nem akar belemenni ezekbe a feltételekbe, és el fogja utasítani az orosz ajánlatot. Ugyanakkor azonban Károlyi kérésének, hogy Németország emeljen szót a feltételek ellen Péterváron, nem volt hajlandó eleget tenni, és értésére adták Károlyinak; Németország nincs abban a helyzetben, hogy nyíltan pártját fogja Ausztria-Magyarországnak Oroszország ellenében. Már így is az a vélemény alakult ki Péterváron, hogy Németország jobban hajlik a Monarchia, mint Oroszország felé.16 8 Bismarck viszont bizalmasan megígérte Károlyinak, hogy a Suvalovval folytatandó megbeszélésein érinteni fogja az orosz—osztrák tárgyalások ügyét.16 9 Károlyi a következő jelentését annak szentelte, hogy Németországnak az orosz— osztrák tárgyalások kapcsán kialakult helyzetben tanúsított magatartását elemezze, és arra a következtetésre jutott, hogy határozottabb és nyíltabb állásfoglalást Németországtól ebben a szituációban nem is lehetne várni, és bár Németország tartózkodik az Ausztria-Magyarország érdekében való beavatkozástól, azért Suvalovval mégiscsak tudatta Bismarck, hogy az osztrák elutasításon nem tud csodálkozni. Igaz, nekik be kell érniük azzal, hogy Berlin, bárha ilyen szerény, gyenge és hosszadalmas módon, de mégiscsak ráhat Pétervárra. A Berlin részéről tapasztalható rezerváltságnak, és annak a törekvésnek ellenére, hogy legalább formálisan igyekeznek semlegességet tanúsítani, pártatlannak mutatkozni Berlinben, Károlyinak az a véleménye, mostanság konstatálható, hogy Németország mégiscsak tett egy lépést Ausztria-Magyarország irányába. Az orosz követek, Oubril és Suvalov is érzékelhetik, hogy Németország az osztrák álláspont mellett van.17 0 Az eddig ismertetett iratok és az egész folyamat tanúsága szerint Károlyi józanul mérlegelt, és objektíven formált véleményt. Nem azért látott bizonyos német támogatást Ausztria-Magyarország iránt, mert mint ennek az államnak a diplomatája, azt szeretett volna látni, hanem azért, mert ez a halvány támogatás valóban létezett is. Április végén — május elején megkezdődtek a közvetlen orosz—angol tárgyalások, miután Suvalov április 29-én felhatalmazást kapott Gorcsakovtól, hogy most már közvetlenül is tárgyalhat lord Salisburyval.17 1 Németország ekkor vissza akart húzódni a háttérbe, de lord Salisbury továbbra is ragaszkodott a német közvetítéshez is. így a következő időszakban az angol—orosz tárgyalások két szálon folytak tovább, a csapatl66 PA, I.A.B.q. 128.Bd.6. Stolberg a Külügyminisztériumnak, Bécs, máj. 11. Tel.No.106. I67 0L W 1179, Károlyi Andrássynak, Berlin, máj. 15. No.26. l68 OL W 1179, Károlyi Andrássynak, Berlin, máj. 11. No.25. l69 OL W 1179, Károlyi Andrássynak, Berlin, máj.16. No.27. l70 GP.n.Nr.402. I7I PA, I.A.B.q.l28.Bd.5. Hohenlohe Bismarcknak, Párizs, ápr.16. p.001.
