Századok – 1988
Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III
NÉMETORSZÁG OROSZ POLITIKÁJA AZ 1870-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN 44 3 visszavonás rendezése végett továbbra is német közvetítéssel, egyéb, elsősorban területi kérdésekben pedig közvetlenül a két érdekelt fél között. Most már Anglia is többet nyilatkozott arról, hogy neki milyen követelései vannak a keleti válság rendezésével kapcsolatban, illetve egyre több megfigyelő is alkotott véleményt az angol követelések irányultságáról és mértékéről. Németország az első, valóban helytállónak bizonyuló információt párizsi követétől kapta, akit — és ez számunkra érdekesség — a Londonból éppen akkor visszatért Klapka tábornok tájékoztatott. Klapka azt a hírt vitte, hogy Anglia a fő súlyt Oroszország ázsiai szerzeményeire fogja helyezni, mert ezekben látja maga számára a legfőbb veszélyt. Batumi és Karsz birtoklása az ázsiai orosz előnyomulás újabb állomása lehet, és ezt az elónyomulást Anglia nem tűrheti.172 Bismarck a közvetítés tekintetében óvatosságra és tartózkodásra intette Schweinitzet, nehogy Oroszországnak az a benyomása támadjon, hogy Németország támogatja Angliát, és nyomást akar gyakorolni Pétervárra. Németországnak — mondta — a közvetítő magatartást kell hangsúlyoznia, ha valamelyik félnek közlendője van, továbbítja, de nem avatkozik bele a dolgok menetébe, a javaslatokat semmilyen körülmények között sem kommentálja, és ó maga semmilyen javaslatot nem tesz.17 3 Ezen a szálon a tárgyalások úgy folytak tovább, hogy a cár közöltette Londonnal, Oroszország bármilyen javaslatot hajlandó elfogadni, ha Sumla és Várna kiürítése megtörténik.17 4 Németország pedig kérte, hogy támogassa az erődítmények kiürítésére vonatkozó igényét Konstantinápolyban.17 5 Bismarck — bár leírta, hogy nem érti az erődítménykérdés jelentőségét, miután Anglia és Európa egyetértése abban már biztosítottnak tűnik, hogy a török csapatok Bulgáriát, legalábbis az északi részét, tehát Sumlát és Várnát is ki fogják üríteni,17 6 mégis beleegyezett, hogy Németország támogassa az orosz követelést, és eszerint utasította Reussot, Bülow pedig Pétervárral is közölte a német támogatást.17 7 Anglia ragaszkodott hozzá, hogy Oroszország legalább tegyen ígéretet a csapatvisszavonásra még a kongresszus előtt, Oroszország viszont erre sem volt hajlandó, amíg a törökök az erődítményeket át nem adják. Oubril tolmácsolta Berlinben a cár kívánságát, hogy Németország támogassa Londonban is az orosz igényt Várnára és Sumlára vonatkozóan, és London is szóljon ennek érdekében Konstantinápolyban. Németország egyetértett az orosz kéréssel, és Münster utasítást kapott a végrehajtására.178 Anglia — bár arra nem volt kapható, hogy a Portánál támogassa az orosz igényt 172 PA, I.A.B.q. 128.Bd.6. Billow Schweinitznek, Berlin, máj.18. p.182. I73 PA, I.A.B.q. I28.Bd.7. Schweinitz a Külügyminisztériumnak, Pétervár, máj.26. Tel.No.98. 174 PA, I.A.B.q. 128.Bd.7. Bismarck Münstemek, Friedrichsruh, máj.26. p.072. I75 PA, I.A.B.q.l28.Bd.7. Bülow Bismarcknak Friedrichsruh!«, Berlin, máj.28. Tel.No.21. 176 PA, I.A.B.q.l28.Bd. Bismarck a Külügyminisztériumnak, Friedrichsruh, máj.28. TeI.No.71.; Bülow Schweinitznek, máj.29. p.115. I77 PA, I.A.B.q. 128.Bd.7. Bülow Münstemek, Berlin, jún.l. Tel.No.85. I78 PA, I.A.B.q.l28.Bd.7. Schweinitz a Külügyminisztériumnak, Pétervár, jún.3. Tel.No.102.
