Századok – 1988
Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III
NÉMETORSZÁG OROSZ POLITIKÁJA AZ 1870-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN 44 3 nem tudja magának megmagyarázni" — írta Stolberg Andrássyról.14 7 Végül is Andrássy arra a következtetésre jutott — és ezzel Bülow is egyetértett —, hogy Oroszország Angliához akar közeledni, és nem akarja fölfedni, hogy egyidejűleg a Monarchiánál is próbálkozik.14 8 Novikov szóbeli nyilatkozatait írásba foglalta, amelyet Andrássy jóvoltából Stolberg is eredetiben látott. Bár Andrássy addigra még nem alkotott magának véleményt részleteiben az orosz válaszról, összességében az volt a véleménye, hogy az orosz engedményekben nincs valós előzékenység Ausztria-Magyarországgal szemben, és nem is teljesen világosak. (Bismarck széljegyzete: „egyetértek".), Azokat a pontokat, amelyekből úgy tűnik, hogy Ausztria követeléseinek engedtek, Novikov szóbeli közléseivel részben korlátozták. Olyan fontos osztrák-magyar követeléseket pedig, mint Hercegovina megszállásának a joga Mitrovicáig, vagy hogy Montenegro nem kaphat tengerpartot, Oroszország visszautasított.149 Andrássy úgy vélte, az orosz válasz egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Oroszország az Angliával való megegyezésben reménykedik.15 0 Bülow I. Vilmosnak írt feljegyzésében úgy foglalt állást, hogy Stolberg jelentéséből nem lehet világos képet alkotni a pétervári kormány Bécsben előterjesztett engedményeinek horderejéről, nagyságáról és kiterjedéséről, éspedig azért nem, mert a területi és határkérdések nem jelennek meg benne egyértelműen és világosan. Elképzelhető, hogy ezek az orosz javaslatban is ilyen ködösen vannak megfogalmazva.151 Bismarck Stolberg jelentéseinek ismeretében az orosz—osztrák-magyar tárgyalások állásáról úgy nyilatkozott, sajnálja, hogy Oroszország ennyire visszafogott volt a Monarchiának teendő eredményekben. Azt remélte, hogy az orosz válasz legalább világos lesz, és hogy Ausztria-Magyarország minden egyes követelésére precíz választ kap. A Novikov által átadott irat egészében olyan benyomást kelt, mint egy „Ignatyevi kinyilatkoztatás", ami, úgy tűnik, nem is kell, hogy eredményre vezessen.15 2 Németország ebben a kérdésben sajnos nem tehet semmit — folytatta Herbert Bismarck apja gondolatainak közlését —, és tartózkodnia kell a közvetlen beavatkozástól. „Mi az osztrákokat sem heccelhetjük föl tovább, ók maguk is elégtelennek találták ezeket az orosz javaslatokat." A legtöbb, amit Németország tehet, hogy Stolberget utasítja, mondja meg Andrássynak, Bismarck hercegnek ugyanaz a benyomása az orosz válaszról, mint az osztrák-magyar külügyminiszternek, vagyis, hogy Oroszország nem veszi komolyan a dolgot, nincs a részéről valós megegyezési szándék.15 3 Bismarck papírra vetette, hogy az osztrák álláspont nem is lehetne belátóbb és mérsékeltebb, mint amilyen, és sajnálja, hogy az orosz politikát „ennyire kevéssé l47 OL, W 1179, Károlyi Andrássynak, Berlin, ápr.19. Tel.No.53. 148 PA, I.A.B.q.128.Bd.4. Stolberg BUlownak, ápr.18. No.115. l49 OL, W 1179, Andrássy Károlyinak, Bécs, ápr.18. Tel.No.42. ,50 PA, I.A.B.q. 128.Bd.4. Bülow feljegyzése I. Vilmosnak, ápr.20. p.169. 15 'PA, I.A.B.q.l28.Bd.4. Herbert Bismarck Bülownak, Friedrichsruh, ápr.22. p.257. l52 Ugyanott. 153 PA, I.A.B.q. 128.Bd.5. Herbert Bismarck BUlownak, Friedrichsruh, ápr.28. p.083.
