Századok – 1988
Közlemények - Rényi Zsuzsa: Felvilágosult művelődéstörténeti eszmények tükröződése Schwartner Márton „Statistik des Königreichs Ungarn” c. művében 385/III
386 RÉNYI ZSUZSA Milyen eredményeket ismert meg és hasznosított Schwartner a külföldi statisztikai irodalomból? Elsősorban az angol politikai aritmetika eredményeit, mely matematikai módszerek felhasználásával határozta meg a népességfejlődés törvényszerűségeit.6 Schwartner az angol aritmetikával a nagyhírű göttingai professzor, Ludwig Schlözer statisztikai és politikai előadásain ismerkedett meg. A kizárólagosan leíró jellegű államismereti irányzattal szemben Schlözer új koncepciót dolgozott ki. Az általa művelt statisztikát a szakirodalom az Achenwall—Schlözer-féle statisztikának nevezi. (Felfogására nemcsak tanára s közvetlen göttingai elődje Gottfried Achenwall, hanem más tudósok módszere is hatást gyakorolt, így pl. átvette a porosz J.P. Süssmilch s a halmstadti Hermann Conring államtudományi tematikáját is.)7 A göttingai statisztika-felfogást azért is szükséges közelebbről szemügyre vennünk, mivel Schwartner is ezt követi. A schlözeri koncepció lényege: a statisztikus saját országának viszonyait elemezze, vegye számba a statisztika hazai forrásait s az általa vallott kortörténeti (az ún. „Zeitgeschichte") elkötelezettség jegyében a jelen állapotokat elemezze, s arra törekedjék, hogy a jelenségek közti összefüggéseket kutassa. Ezáltal az addig leíró statisztikával szemben egy kutató irányzatot hozott létre. Ha mindehhez felidézzük Ludwig Schlözer felvilágosult politikai felfogását, felmérhetjük, hogy az egyetemi tanulmányait folytató Schwartner Mártonra mindez milyen inspiráló hatású lehetett. Schlözer mellett a göttingai egyetem egy másik nagynevű tudósának, Johann Gatterernek történeti és statisztikai munkásságával is megismerkedett, s módszereit alkalmazni igyekezett.8 Schwartner történeti statisztikai munkásságának legjelentősebb magyarországi elődje Hatvani István (1718—1786) debreceni professzor volt, aki az egykorú valószínűségszámítás legkorszerűbb eredményeinek felhasználásával már kísérletet tett az angol mintájú politikai aritmetika alkalmazására. Schwartner útja a statisztikai monográfia megírásáig Schwartner jómódú felvidéki családból származott, ami egyben a magyarországi német polgárság nyelvi és kulturális közegét is jelentette számára. Ez határozta meg 6William Petty: Political Arithmetic, 1699. Jelentőségéről ld. Marx Károly. A politikai közgazdaságtan bírálatához, Budapest 1953, 34. 1 Johann Peter Süssmilch, 17. században élő német államtudományi szerző. Hermann Conring (1608—1681), helmstadti professzor, államismereti szintézise: Nottica rernm publicanjm 1660, Helmstadt Gottfried Achenwall (1719—1772) Göttingai professzor 1772-ig, „Statisztika és politika" c. szemináriumát halála után Ludwig Schlözer veszi át. Főműve: Staatsverfassung der europäischen Reiche, 1765 Göttingen Jelentőségükre ld. Kosáry Domokos: Művelődés a 18. századi Magyarországon. 519. 1. 8Johann Gatterer (1727—1799), 1759-től Göttingában a történelem professzora. Főbb művei: Handbuch der Universalhistorie nach ihrem gesamten Umfange von Erschaffung der Welt bis zum Ursprünge der meisten heutige Reichen und Staaten, Göttingen 1761—65. — Abriss der Universalhistorie, 1765, Göttingen — Abriss der Geographie, 1775, Göttingen — Synopsis historicae universalis tabulis comprehensa, 1766, Göttingen — Einleitung in die synkronistische Universaltheorie. 1771, Göttingen
