Századok – 1988
Közlemények - Rényi Zsuzsa: Felvilágosult művelődéstörténeti eszmények tükröződése Schwartner Márton „Statistik des Königreichs Ungarn” c. művében 385/III
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI ESZMÉNYEK TÜKRÖZŐDÉSE 387 tanulmányait is: Késmárkon, majd Pozsonyban az evangélius líceumban végezte középfokú stúdiumait, s ezt követően 1779-ben a híres protestáns egyetemre, Göttingába utazott.9 Az itt töltött három év döntő élményt jelentett számára, mind szakmai felkészültsége, mind pedig világnézete kialakulása szempontjából. A korabeli legkorszerűbb tudományos színvonalat képviselő szakmai útravalót Schlözertól, Gatterertól, Püttertól és Heynétól kapta.1 0 Statisztikájában s kollégáival folytatott levelezéseiben is gyakran hivatkozik a göttingai mesterek példájára." Hazatérte után a Prónay-családnál vállalt nevelői állást, majd az ország két jelentős protestáns főiskoláján (Késmárkon és Sopronban) tanított, s nyert áttekintést a hazai oktatási rendszerről. A jozefinista kultúrpolitika szellemében — mely arra törekedett, hogy a felelős posztokra jól képzett, tehetséges s progresszív gondolkodású szakemberek kerüljenek — 1788-ban Schwartnert megbízták a pesti egyetem diplomatikai és heraldikai tanszékének vezetésével. Ettől kezdve Schwartner hozzákezdett az ország statisztikai adatainak gyűjtéséhez, amelyben tudósbarátaitól nyert információi is segítettek.12 Schwartner a statisztika feladatáról s funkciójáról új s „modern"-nek számító felfogást alakított ki. Monográfiájában azt az igényt veti fel, hogy a statisztikát már önálló tudományágként művelje. A hazai statisztika forrásainak, valamint az államismereti és gazdasági irodalom számbavétele után a szerző az új tudományág definícióját fogalmazza meg, utalva arra, hogy ebben a schlözeri felfogást követi: a statisztika-tudomány fogalma alatt „egy állam legújabb, most-folyó történetét, az állam fő jellemzőinek (Staatsmerkwürdigkeiten) összességét érti. (Statisztika, Bevezetés, 2. paragrafus) Az állam „fő jellemzőinek" bemutatása határozza meg tematikáját, melyet az 1. fejezet 4. paragrafusában ad meg: a/ a földrajzi viszonyok; a népesség és a gazdaság (termékek) b/ állam-alkotmány; с/ az államigazgatás, vagyis az állam természeti s 'A göttingai egyetemen Schwartnert követően az 1780-as évektől itt tanultak többek közt Berzeviczy Gergely (1784—86), Johann Christian Engel (1788—91), Cornides Dániel (1785) — titkárként jár göttingában, Rumy Károly György (1800—1803), Schedius Lajos (1788—j, hogy csak olyanokat emeljünk ki, akik a következő években igényes s korszerű művekkel gazdagították a közgazdasági, politikai történeti irodalmat. 10 Christian Gottlob Heyne (1729—1812), klasszika-filológus, a göttingai egyetem tanára. Jelentősebb művei: Einleitung in das Studium der Antike, 1772, Göttingen Studium der neueren Sprache und Literatur, Göttingen (1908) A Göttingen Gelehrter Anzeigen szerkesztője. Johann Gatterer ld. 8. jegyzet Ludwig Schlözer (1735—1809), 1769-től göttingai professzor, 1772-től a „statisztika és politika" tárgy előadója. Nagyhatású politikai folyóirata, az 1782-től megjelenő Staats-Anzeigen. Főbb művei: Allgemeine Nordische Geschichte (1771), melyhez 1761—65 között Szentpéterváron gyűjtött anyagot; Kritische Sammlungen zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen 1—3., Göttingen 1795—97. "Schwartner a Statisztika 198. paragrafusában, az .Allgemeine Anmerkungen über die evangelischen Schulen in Ungarn" c. alfejezetben ír arról, hogy az államnak a felbecsülheteüen értékű tudás formájában megtérül a külföldi ösztöndíjakra fordított pénz. Egy 1789-ben Schedius Lajoshoz címzett levelében említi göttingai tanulmányait s azt az ösztönzést, amit ott a tudományos pályához kapott. ,2 Pesten Koppi Károllyal folytatott rendszeres tudományos eszmecserét. Ugyanakkor egy irodalmi kör vezetőjévé vált, melynek tagjai Gamauf Gottlieb, Rumy Károly, Eder Károly és Genersich Keresztély voltak. Az 1790-es évektől rendszeres levelezést folytat Kovachich Márton Györggyel, valamint a Bécsben élő Johann Christian Engellel.
