Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 381 előírásszerűen, német lapokból származik, és a szakirodalom joggal marasztalja el szárazsága és a jakobinus diktatúrával szembeni, különben kötelező értetlensége miatt, Pánczéltól az arra fogékony olvasó éppen az amerikai-francia diplomáciai aktusok ismertetése során a francia forradalom új szakaszának szelleméről is érdemi információkhoz juthatott. Ráadásul az általában tárgyilagosan, sőt elismeréssel kezelt amerikai politika megnyilatkozásai, ha diplomáciai sallangokkal is, a legnagyobb tisztelettel szólnak a francia köztársaság intézményeiről és eredményeiről. így tájékoztatja például a Magyar Mercurius olvasóit a Közjóléti Bizottság azon leveléről, melyben az Toulon bevételéről s egyéb francia sikerekről értesíti a kongresszust. A levél tartalmánál a korabeli közvélemény alakítása szempontjából érdekesebb annak közlése, hogy a kongresszusban a levelet ünnepélyesen fölolvasták, majd átadták az elnöknek azzal, hogy barátságosan feleljen rá, és „...jelentse ki azon való örömét, hogy az említett Comissio barátsággal viseltetik az Egyesült Statusokhoz: és egyúttal arról is tegye bizonyossá a Comissiót, hogy a repraesentánsok részesülnek a Francia Respublikának előmenetelében és virágzó félben lévő állapottyában".187 Másrészt itt olvasunk arról, hogy az amerikai jakobinusok pasquillusokban támadják Washingtont, amiért nem engedi a békességet fölbontani az angolokkal. Az amerikai és a francia köztársaság barátságáról számos közleményből értesülhetett az egykorú olvasó. Párizsban például — olvassuk — ünnepélyesen fogadták az új amerikai követet, Monroe-t, aki beszédet mondott a konventben, majd fölolvasta az amerikai elnök, Washington levelét. A konvent elnöke beszéddel válaszolt, megcsókolta, és a konvent tagjai között mutatott ülőhelyet.18 8 (Az ünnepélyes fogadtatásról különben a Magyar Hírmondó is írt, s közölte Monroe nyilatkozatának szövegét is.189 ) Ugyanezen az ülésen határozat született, hogy az amerikai köztársaság és Franciaország zászlai, a barátság jeléül a konvent palotájának mennyezetére összekötve függesztessenek föl. A háromszínű francia nemzeti zászlót „az amérikai és francia népek között való örökös öszveegyesedésnek és öszveatyafiságosodásnak jeléül'"9 0 pedig ajándékba küldték az amerikai kongresszusnak. Máskor „színes hírben" hallhatunk arról, hogy egy charlestoni lelkész levélben ajánlotta föl a konventnek találmányát, egy új hadiszert. Ez olyan „öszve csepült portéka", mely meggyulladván, többé el nem oltható. A föltaláló állítja, hogy féltucat hajóval Európa egész tengeri erejét tönkreteheti, de ha a konvent nem tart rá igényt, titkát magával viszi a sírba.19 1 A Magyar Hírmondó is azt kérdezi: „Éjszaki Amerikának 13 szabad tartományával nem keveredik-é hadba Nagy-Britannia?" Pitt ugyan azt válaszolja az angol kereskedőknek, hogy mindkét fél a béke fenntartására törekszik, de jósolni nem lehet az amerikai jakobinusok hevessége miatt.192 Itt értesült az olvasó Genêt francia követ akcióiról és megbízásának visszavonásáról. Az amerikai jakobinusok támadják Washingtont, de a közvélemény nem pártolt el tőle, őt támogatja Adams és „Jay János", „kit azért küldött az Amérikai Köz. Társaság Kormányzószéke Londonba, hogy az 1 "Magyar Mercurius, 1794. júl. 11. 846. ,88 Uo. 1794. szept. 9. 1112—1113. ""Magyar Hírmondó, 1794. szept. 2. 306—308 ,90 Magyar Mercurius, 1794. dec. 19. 1526 ,9, Uo. 1794. szept. 19. 1156—1157. l92 Magyar Hírmondó, 1794. dec. 19. 1526.
