Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
382 ZÁVODSZKY GÉZA anglusok által törvénytelenül elfogattatott ámérikai hajóknak mindenestől fogva való visszaadatását eszközölje". Az angol-amerikai nézeteltéréseknek azonban kézzelfogható okai vannak, s ezt meg is tudjuk a laptudósításokból. Rendezetlenek az északnyugati határok, még fegyveres összecsapásokra is sor került.193 A kongresszus pedig fölhatalmazta a végrehajtó hatalmat, hogy sürgesse a londoni kormánynál e köztársaság kárainak megtérítését. Amíg a tárgyalások folynak, nem nyúlnak az angol tulajdonhoz. Nyomatékul mindenesetre csapatokat küldtek a kanadai határra.19 4 Közben sikerül az angolok fölbújtotta creek és cherokee indiánokat is megbékíteni. Érdekes, hogy erről mindhárom lap beszámol. Legrészletesebben a Mercurius. Közli az indiánoknak az angolokhoz intézett levelét is, mely szerint, hogy „bennünket a ti deputátusaitok az Amerikai Statusok ellen vezéreljenek, többé nekünk ne írjatok".195 A magyar olvasó számára egyébként ablaknyitást jelentettek a polgári vélemény nyüvánítási szabadság és a parlamenti demokrácia világára a részletes beszámolók azokról a vitákról, amelyek az amerikai kongresszusban külpolitikai kérdésekről éppen az angol-amerikai szerződéssel, vagy később, a kilencvenes évek második felében fagyossá váló amerikai-francia viszonnyal kapcsolatban dúltak, még akkor is, ha ezek a beszámolók a vitákat nemegyszer az Egyesült Államok belső gyöngeségeként értékelték.19 6 Találunk természetesen ez idő tájt is olyan rövid cikkeket, amelyek a felvilágosodás kora emberének különösen kedves amerikai vívmányokkal szolgálnak, anélkül, hogy közben nemzetközi eseményekhez, hatalmi konfliktusokhoz kapcsolódnának. A Magyar Mercurius „Az Északi Amérikai Respublikát ületó némely jegyzésecskék" című cikkéből megtudható, hogy a halálbüntetés Pennsylvániában és Massachusettsben már régen el van törölve, kivéve a szándékos gyilkosságot. „Most az a hír, hogy a többi államban is hasonló törvényt hoznak."197 Ugyanez a közlemény kitér a rabszolgaságra is. Közismert, hogy a reformkori, a 48-as magyarságot Amerika iránti minden baráti érzelme ellenére mennyire heves, mennyire egyértelmű állásfoglalásra késztette ez a kelet-európai szolgaságnál is sötétebbnek mutatkozó intézmény, s milyen gyorsan terjedtek, magyarul is, az abolicionisták írásai. A magyar sajtóban a rabszolgaságot, a rabszolgakereskedelmet — a felvilágosodás frazeológiájával — már a kezdet kezdetén egyértelműen elítélték. Érdekes viszont — s ez a tényeknek lényegében megfelel —, hogy az Egyesült Államokkal kapcsolatban mindig a rabszolgaság területileg korlátozott voltát hangsúlyozzák, és azokat a törekvéseket, melyek a rabszolgaság felszámolására irányulnak. A Mercurius is előbb ismerteti a nemzetközi rabszolgakereskedelemmel foglalkozó brit parlamenti vitát — mely vitában többen azzal érvelnek a rabszolgaság eltörlése ellen, hogy az francia princípiumokból ered.198 —, majd a már idézett cikkben közli, hogy a rabszolgaság az Egyesült Államok „tartományainak" többségében l93 Uo. 1794. nov. 7. 624. 194 Uo. 1794. szept. 12. 349. "'Magyar Mercurius, 1794. szept. 5. "6 pl. Magyar Hírmondó, 1795. szept. 11. ill. 1796. júl. 1. "'Magyar Mercurius, 1794. szept.5 198 Uo. 1793. máj. 10.68—69.
